Hétfő délelőtt a Parlament Széll Kálmán termében hallgatták meg Vitézy Dávidot (közlekedési szakértő, a Tisza Párt közlekedési és beruházási miniszterjelöltje). A politikus a 2-es villamossal érkezett az Országházba – ez a gesztus is jelezte: a közösségi közlekedés első számú támogatója kíván lenni. A meghallgatásra elkísérte leendő parlamenti államtitkára, Tárkányi Zsolt (Tisza Párt, debreceni parlamenti képviselő) is, aki Vitézy szerint abban segíti majd a munkáját, hogy a választókerületekből érkező helyi közlekedésfejlesztési igények eljussanak a minisztériumig.

Elszámoltatás és múltfeltárás: a négy nagy ügy

Vitézy a meghallgatáson leszögezte: a minisztérium munkáját szembesítéssel és igazságtétellel kell kezdeni. „Túl sokszor merült fel visszaélések, túlárazások gyanúja az elmúlt évtizedben” – mondta. A miniszterjelölt bejelentette, hogy megnyitják a múlt rejtett aktáit. Konkrétan négy nagy ügyet nevezett meg, amelyeket a lehető legrövidebb időn belül kivizsgálnak:

1. Budapest-Belgrád vasútvonal – a projekt dokumentumainak teljes körű átvilágítása.
2. Mohácsi híd bővítése – a kétszer két sávra történő bővítés előkészítő döntéseinek vizsgálata.
3. MÁV járműjavító cégek – a csődközeli állapot okainak feltárása.
4. Autópálya-koncessziók – a szerződések működésének és a pénzáramlásoknak a vizsgálata.

Utóbbiról Vitézy kijelentette: a pénzek elköltésének egy részét itt rejtett pénzkifolyatásnak tartja. Hozzátette, hogy a szabálytalanságok feltárása érdekében együttműködnek a Nemzeti Vagyonvédelmi és -Visszaszerzési Hivatallal. A miniszterjelölt szerint ez a lépés nemcsak a múlt tisztázásáról szól, hanem arról is, hogy a jövőbeni közlekedésfejlesztési projekteknél ne ismétlődhessenek meg a korábbi hibák.

Uniós források: a 800 milliárd forintos kihívás

A második kulcsfeladatként Vitézy az uniós pénzek hazahozatalát említette. Szerinte az elmúlt években az ország évi egymilliárd eurótól, összesen 800 milliárd forinttól esett el. „Ennyi pénzből számos járműcserét, felújítást meg lehetett volna oldani” – mondta. A leköszönő kormány szerinte „Patyonkin-tendereket” írt ki a beszerzésekre és felújításokra a kampányban, amit az is mutat, hogy a választás után sorra vonták vissza azokat. A források hazahozatala és szabályos elköltése Vitézy szerint rendkívüli kihívás lesz a hamarosan lejáró határidők miatt. A miniszterjelölt szerint a tárca első számú feladata, hogy a rendelkezésre álló uniós kereteket a lehető leggyorsabban és legátláthatóbb módon lehívják, és olyan projektekre fordítsák, amelyek valóban a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgálják.

Vasútrombolás helyett járműprogram és szakember-visszacsábítás

Vitézy kijelentette: „A vasútrombolás korát le kell zárni.” A vidéki vasútvonalak lezárásának felülvizsgálatával, jelentős járműbeszerzésekkel és járműgyártási programmal kell a ciklust indítani. Konkrétan az öreg BZ-motorvonatok és HÉV-kocsik lecserélését, valamint az IC-kocsik modernizálását nevezte meg. A vasúti fejlesztéseket az elővárosi rendszereknél tartja a legsürgetőbbnek – nemcsak a főváros, hanem a nagyobb vidéki városok környékén is. A miniszterjelölt azt is elmondta, hogy személyesen számos, külföldre távozott szakembert csábított vissza, akiket az elmúlt években elküldtek vagy megaláztak. Ez a lépés jól mutatja, hogy a Tisza-kormány a szakmai kompetenciát és a gyakorlati tapasztalatot helyezi előtérbe a politikai kinevezésekkel szemben.

Közút: a gyorsforgalmi helyett az alsóbbrendű utak

A közúthálózatnál Vitézy kiegyensúlyozottabb politikát sürgetett. Szerinte az elmúlt években erőltetett gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés történt – a gyorsforgalmi hálózat hosszában elértük az osztrák szintet. Az országos közúthálózat viszont „lerohadt”. Ezért több figyelmet kell fordítani az alacsonyabb rendű utak koncentrált javítására. A közlekedésbiztonság javítását is kiemelte: Magyarországon 52 halálos baleset jut egymillió főre, ezt le kell vinni 45-re, az uniós átlagra. Külön kiemelte, hogy fel kell lépni a notórius, életveszélyes, durva gyorshajtók ellen – ebben Ausztriát hozta fel jó példának. Vitézy szerint egy olyan új szabályozásra van szükség, amely egyértelműen megkülönbözteti a szándékos, életveszélyes gyorshajtást a kisebb sebességtúllépésektől.

Intézményi megújulás és a normalitás helyreállítása

Vitézy a meghallgatáson hangsúlyozta: a minisztérium nagy intézményátszervezési feladatok előtt áll. Vissza kell állítani az állam vasút- és közútfejlesztési képességét – mondta. A miniszterjelölt szerint az elmúlt évtizedben a közlekedési ágazatban a politikai megfontolások felülírták a szakmai szempontokat, ami súlyos károkat okozott. A Tisza-kormány célja, hogy a közlekedéspolitikában is a normalitás és a szakmaiság kerüljön előtérbe. Vitézy ígérete szerint a tárca nyíltan és transzparensen fog kommunikálni minden magyar emberrel.

A meghallgatás után a bizottság tagjai kérdéseket tettek fel a miniszterjelöltnek, aki részletesen válaszolt a vasúti járműbeszerzésektől kezdve az uniós források lehívásának menetrendjéig. A kérdések között szerepelt a Budapest körüli elővárosi vasúti rendszer fejlesztése, a vidéki mellékvonalak sorsa, valamint a közúti infrastruktúra állapotának javítása is. Vitézy minden kérdésre konkrét, szakmai választ adott, ami a bizottsági tagok szerint is ritkaságszámba ment az elmúlt évek miniszterjelölti meghallgatásain.

A miniszterjelölti meghallgatás sikeres volt, a bizottság támogatta Vitézy Dávid kinevezését. A következő lépésben az Országgyűlés plenáris ülésén szavaznak a miniszterjelöltekről. Ha a Parlament is jóváhagyja, Vitézy Dávid hivatalosan is átveheti a közlekedési és beruházási tárcát.