Költözés a pragmatizmus jegyében
Szerda délután a Népszava munkatársa Vitézy Dávidot (közlekedési és beruházási miniszter, Podmaniczky Mozgalom alapítója) faggatta a minisztérium költözéséről. A válasz tömör és gyakorlatias volt: a Közlekedési és Beruházási Minisztérium a XI. kerületi, Október 23. utcai egykori Mol-székházba költözik. A miniszter hozzátette: „valahol dolgozni kell”, nincs idő keresgélni. Az épületben eddig is minisztérium működött – az Energiaügyi Minisztérium, amely Lantos Csaba (akkori energiaügyi miniszter) vezetésével 2022-ben költözött be, miután az állam 6,3 milliárd forintért megvásárolta a Moltól.
A költözés oka, hogy a tárca eddigi épületét, az Alkotmány utca 5-öt Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) és a Miniszterelnökség foglalja el. Magyar Péter bejelentette: az Alkotmány utca 5. lesz a kormányülések helyszíne is, ami szimbolikus, hiszen az Országház szomszédságában van. A kormányfő szerint az új cím – Alkotmány utca – a jogállamiság és a demokratikus intézmények iránti elkötelezettséget szimbolizálja.
A régi Mol-székház története
Az Október 23. utcai székház 1977-re készült el, egy balesettel súlyosbított, több évig húzódó építkezés után. Az akkor modernnek számító épület a 2010-es évek végére elavulttá vált – a Mol legalábbis ezzel magyarázta az új, 143 méteres toronyház építését a Kopaszi-gáton. A magyar állam 2022-ben vásárolta meg az irodaházat 6,3 milliárd forintért, két szerződésben: egy 6,1 milliárd forintos ingatlan-adásvételben és egy 157 millió forintos ingóság-vásárlásban. Az Energiaügyi Minisztérium addig nyolc különböző helyen működött, Lantos Csaba akkori miniszter azzal indokolta a vásárlást, hogy a teljes kormányzat állami tulajdonú ingatlanokban legyen elhelyezve.
A visszaemlékezések szerint a fűtéssel és a klimatizálással már az építéskor is akadtak gondok, és az épület a 2010-es évek végére technikailag elavulttá vált. A Mol az új toronyház építését éppen ezzel az elavultsággal indokolta. Az állam általi megvásárlás után az Energiaügyi Minisztérium költözött be, amely addig nyolc különböző helyen működött – ez a lépés a kormányzati ingatlanok konszolidációját szolgálta.
Szimbolikus jelentőség
A költözés nemcsak gyakorlati, hanem szimbolikus jelentőséggel is bír. Magyar Péter az Alkotmány utca 5-öt választotta a Miniszterelnökség székhelyének, ami az Országház közelsége miatt a hatalom és a törvényhozás összefonódását sugallja. Ezzel szemben Vitézy Dávid tárcája egy kevésbé reprezentatív, de funkcionális irodaházba kerül. A miniszter pragmatikus hozzáállása – „valahol dolgozni kell” – azt jelzi, hogy a kormányzat a szimbolikus gesztusok helyett a munkára helyezi a hangsúlyt.
A két épület közötti kontraszt jól mutatja az új kormányzat prioritásait: a Miniszterelnökség a hatalom központjában, a Parlament szomszédságában kap helyet, míg a szakminisztériumok – legalábbis ebben az esetben – a praktikus szempontok alapján kerülnek elhelyezésre. Ez a megközelítés összhangban van Vitézy Dávid korábbi nyilatkozataival, amelyekben a szakmai munka és a hatékonyság fontosságát hangsúlyozta.
Következmények
A költözés gyakorlati következményekkel is jár. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium munkatársainak alkalmazkodniuk kell az új környezethez, amely kevésbé központi fekvésű, mint az Alkotmány utcai épület. Ugyanakkor az épületben már működött minisztérium, így az infrastruktúra adott. A költözés várhatóan nem okoz fennakadást a tárca munkájában, hiszen Vitézy Dávid szerint a lényeg a munka elvégzése, nem az iroda reprezentativitása.
A lépés azt is jelzi, hogy az új kormányzat az állami ingatlanok hatékony kihasználására törekszik, és nem kíván újabb irodaházakat bérelni vagy építeni. Ez a gyakorlatias megközelítés illeszkedik a Tisza Párt által meghirdetett takarékossági és hatékonysági elvekhez.