Kármán András (Tisza Párt, pénzügyminiszter) programjának egyik legmeghatározóbb eleme a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) újbóli, széles körű bevezetése, amely alapjaiban rajzolhatja át a magyar munkaerőpiacot. A WHC Payroll szakmai elemzése szerint az intézkedés enyhítheti a vállalkozások adminisztrációs terheit és növelheti a rugalmasságot, ugyanakkor a kifizetői oldal számára ismét kiemelt kockázatkezelési feladatot jelent a színlelt munkaviszony elkerülése.

A kata története: egyszerűség és visszaélések

A kata 2013. január 1-jén lépett hatályba Magyarországon. Célja az volt, hogy egyszerű és kiszámítható adózást adjon, csökkentse a feketegazdaságot, támogassa az önfoglalkoztatókat és mikrovállalkozásokat, kiváltsa a bonyolult járulék- és társaságiadó-rendszert kis szereplőknél. A klasszikus kata lényege az volt, hogy havi fix összeg (jellemzően 50 ezer forint, később választhatóan 75 ezer forint) befizetésével sok más adó és járulék kiváltható volt.

A rendszer azonban hamar népszerűvé vált a nagyobb cégek körében is, akik a munkaviszony helyett alvállalkozói szerződéssel foglalkoztatták a dolgozókat. A lehetőséggel sok munkaadó visszaélt: az alkalmazottak sokszor nem választhattak — vagy vállalkozóként dolgoznak, vagy nem kapják meg az állást. Az így kényszervállalkozóvá válók sokkal rosszabb helyzetbe kerültek a nyugdíj vagy a fizetett éves szabadság tekintetében, az államot pedig jelentős kár érte a be nem fizetett adók és járulékok miatt.

A 2022-es szigorítás

A 2022-es kata-törvény módosítás során a régi, széles körben használható rendszert alakították át. Formálisan nem szüntették meg teljesen, hanem szűkítették a használhatóságát. Tállai András (akkori államtitkár) expozéjában kijelentette: a kata új szabályozása a kormány szándékai szerint megőrzi az adónem eddigi pozitívumait, bezárja viszont azokat a kiskapukat, amelyek a jogalkotói szándékkal ellentétes magatartást váltottak ki az adózóknál.

A szigorítás egyik kulcseleme az volt, hogy egy kifizetőnek maximum hárommillió forint összegben számlázhat egy vállalkozó évente. Ez havi 250 ezer forintot jelent, ami nagyjából az a határ, ahol még nem túl nagy az eltérés a két forma között, a munkaadónak nem érdemes az illegális útra lépnie. Ha mégis nagyobb az összeg, negyvenszázalékos különadót kell fizetni, ráadásul ezt a megbízónak, azaz a számla befogadójának kell megtennie.

A piac alkalmazkodása

A kata 2022-es kivezetése és a céges kifizetések megtiltása után egyfajta kényszerpályára kerültek a korábbi kisadózók és foglalkoztatóik. A piaci szereplők többsége az átalányadózás felé fordult, amely bár kedvező maradt, jóval komplexebb adminisztrációt és folyamatos bevételi értékhatár figyelést követelt meg a bérszámfejtési és könyvelési osztályoktól. Sokan a munkaerő-kölcsönzés vagy a klasszikus munkaviszony irányába terelték korábbi alvállalkozóikat, ami növelte a bérköltségeket, ugyanakkor jogbiztonságot is teremtett.

Kármán András terve

Kármán András bejelentése, miszerint a kata ismét elérhetővé válik a jogi személyek (cégek) felé számlázók számára is, újra megnyitja az utat az alacsony fix adóteher melletti rugalmas foglalkoztatás előtt. A WHC Payroll szakértői rámutatnak, hogy a kata aranykorában a rendszer legnagyobb vonzerejét az egyszerűség adta, ám ez vezetett a burkolt foglalkoztatás elterjedéséhez is.

Az újbóli bevezetésnél kritikus kérdés lesz, hogy az adóhatóság milyen ellenőrzési pontokat és szigorításokat tart meg a korábbi gyakorlatból. A Payroll üzletág tapasztalatai szerint a vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy a katás alvállalkozók tömeges megjelenésekor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ismét fokozottan vizsgálni fogja a hétpontos kritériumrendszert, amely a munkaviszony és a vállalkozói jogviszony elhatárolását szolgálja.

Szakértői vélemény

„A kata visszatérése hatalmas lehetőség a gazdaság fehérítésére és a vállalkozói kedv fellendítésére, de bérszámfejtési és HR-stratégiai szempontból óvatosságra inti a foglalkoztatókat. Míg 2022 után a piac megtanulta kezelni az átalányadó és az ekho finomságait, a kata reneszánsza során nem követhetjük el a múlt hibáit” – mondta a WHC Payroll szakértője. Hozzátette: „Ügyfeleinknek azt javasoljuk, hogy az adminisztrációs egyszerűség mellett is tartsák fenn a szigorú megfelelőségi kontrollt. A WHC Payrollnál már dolgozunk azon a keretrendszeren, amely segíti a cégeket az új szabályozás szerinti adóoptimalizált, de jogilag támadhatatlan foglalkoztatási mix kialakításában.”

A kata visszatérése tehát egyszerre jelent lehetőséget és kihívást. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes-e olyan szabályozási környezetet teremteni, amely megőrzi az egyszerűség előnyeit, miközben kiszűri a visszaéléseket. A következő hónapokban érdemes figyelni a NAV ellenőrzési gyakorlatának alakulását és a részletszabályok pontosítását.