Drónok a határnál

Szerda délután öt orosz drón csapódott be Kárpátalján. A támadás a magyar határtól alig néhány kilométerre történt, és azonnali reakciót váltott ki a Tisza-kormányból. A kormányülés a támadással kezdődött, Orbán Anita berendelte az orosz nagykövetet, Gulyás Gergely pedig a Facebookon a leghatározottabban elítélte a történteket.

Ám a kormány egy másik döntése is a figyelem középpontjába került: csütörtök hajnalban, 1449 nap után megszűnt a háborús veszélyhelyzet. A jogfolytonosság elvén a rendeletek egy része továbbra is hatályban maradt, de a különleges jogrend – amely lehetővé tette a gyors, parlamenti jóváhagyás nélküli intézkedéseket – véget ért.

Horváth József: rossz időzítés

Horváth József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat volt főigazgató-helyettese a Magyar Nemzetnek adott interjújában aggodalmát fejezte ki a lépés időzítése miatt. „A politikai üzenetet értem, de sajnos éppen most derül ki, hogy mekkora szükség lehet a háborúval kapcsolatos azonnali intézkedésekre” – fogalmazott a tábornok.

A biztonságpolitikai szakértő szerint a kárpátaljai dróntámadás pont azt bizonyítja, hogy a gyors reagálás képessége nem politikai kérdés, hanem gyakorlati szükséglet. Horváth hangsúlyozta: olyan rendkívüli helyzet is előfordulhat, ami miatt azonnal légvédelmi erőket kell telepíteni a határra, meg kell erősíteni a védelmi zónákat, élőerőt és eszközöket kell átcsoportosítani.

„Mivel számos lépésre egy ilyen rendkívüli helyzetben egy-két óra is kevés lehet, képtelenség megvárni ezekhez a parlament döntését. A háborús veszélyhelyzetben viszont olyan rendeleteket lehet hozni, amelyekkel jogszerűvé tehetik az azonnali intézkedéseket” – magyarázta.

A határok védelme

Horváth arra is felhívta a figyelmet, hogy a határok megerősítésére nemcsak a katonai fenyegetés miatt van szükség. „A határok megerősítésére azért is szükség lehet, hogy ne tudjanak robbanószereket vagy egyéb fegyvereket átcsempészni az országba, illetve ki kell szűrni az ellenérdekelt titkosszolgálatok embereinek beszivárgását is” – mondta.

A tábornok szerint a kárpátaljai helyzet további romlására lehet számítani, mivel az orosz haderő a katonai üzemek mellett az infrastruktúrát – energiaellátást, szállítási útvonalakat, vízellátást – is támadja. Ez nemcsak Ukrajnát, hanem a közvetlen szomszédságot is érinti.

Menekülthullám és áttévedő drónok

Horváth szerint a kockázatok nem korlátozódnak a katonai akciókra. „Nemcsak a katonai akciók miatt kialakult közvetlen veszélyekre kell ilyenkor gondolni, hanem arra is, hogy ez elindíthat egy menekülthullámot, de hazánkba is áttévedhetnek drónok, mint ahogyan az Romániában vagy a Baltikumban is előfordult. Ezeket pedig azonnal le kell lőnie, meg kell semmisítenie, hatástalanítania kell a légvédelemnek” – sorolta a példákat.

A szakértő szerint érdemes lett volna a különleges jogrendet megtartani, illetve meg kellene fontolni, hogy újra életbe léptetik a szomszédban tapasztalható események miatt. A kérdés most az: vajon a Tisza-kormány felülvizsgálja-e a döntést, vagy a politikai üzenet – a normalitás helyreállítása – erősebb lesz a gyakorlati kockázatoknál? A következő hetek eseményei adhatják meg a választ.