Vége a különleges jogrendnek
Csütörtökön 0 órától már nincs érvényben Magyarországon különleges jogrend. Május 13-án éjfélkor megszűnt a háborús veszélyhelyzet, amely 2022. május 24-e óta, 1449 napon át volt hatályban. Orbán Viktor akkori miniszterelnök az ötödik kormánya eskütételének napján jelentette be a veszélyhelyzetet az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva. Az elmúlt négy évben több mint 170 kormányrendelet született e jogcímen – ezek egy részét a Tisza Párt által jegyzett törvény emelte a normál jogrend részévé.
A háborús veszélyhelyzet ezalatt hivatkozási alap volt az Orbán-kormány jogilag vitatható lépéseire és a parlament döntéshozó, ellenőrző szerepének megkerülésére, vagyis a rendeleti kormányzásra. A veszélyhelyzet ugyanis egyike az Alaptörvényben rögzített különleges jogrendi kategóriának. Ezek a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. Az a közös bennük, hogy életbe lépésük után jogilag speciális körülmények érvényesek: kisebb-nagyobb mértékben rendszerszinten változik meg az állam működése és jelentősen kibővül a kormány jogköre: kormányrendeletekkel hatályos törvények rendelkezései átmenetileg felülírhatók, sőt alapvető jogok is felfüggeszthetők.
A Tisza-kormány választása: jogfolytonosság
A Tisza Párt győzelmét hozó április 12-ei választás után Magyar Péter pártelnök – azóta miniszterelnök – először azt kérte a leköszönő Orbán-kormánytól, hogy május 31-éig hosszabbítsa meg a háborús veszélyhelyzetet. Végül erre nem került sor, helyette az Országgyűlés május 9-ei alakuló ülésén elfogadták a veszélyhelyzeti rendeletek törvényre emeléséről szóló jogszabályt. A Tisza Párt képviselője, Melléthei-Barna Márton által jegyzett törvény május 14-én, a veszélyhelyzet megszűnésével lépett hatályba. A jogszabály – áttekintve a veszélyhelyzeti kormányrendeletek szabályozási tárgyköreit – egyes jogintézményeket átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként állapít meg.
Mi marad?
A törvény november 30-áig fenntartja a gazdálkodók fizetési moratóriumát, törvényi szintre emeli a védett üzemanyagárat (95-ös benzin 595 forint, gázolaj 615 forint literenként), és meghosszabbítja a rezsikedvezmény elszámolásának határidejét. A drogériai termékek esetében is fennmarad az árrésstop. A Tisza-kormány így a jogfolytonosságot és a kiszámíthatóságot választotta a radikális szakítás helyett.
A rendeleti kormányzás öröksége
A veszélyhelyzet megszűnésével a rendeleti kormányzás korszaka is lezárult, de a jogszabályi örökség tovább él. A Tisza-kormány feladata most az, hogy a normál jogrend keretei között biztosítsa a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot, miközben az EU-s jogállamisági elvárásoknak is meg kell felelnie. A következő hónapokban derül ki, hogy a törvénybe emelt rendeletek mennyire illeszkednek a hosszú távú gazdasági és szociális célokhoz.