A Kossuth téren már nem lesz téma

Szerda délután, a Kossuth téren, az új Országgyűlés alakuló ülésének előestéjén még a levegőben lógott a kérdés: mi lesz a Fidesz által benyújtott, a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslattal? A válasz másnap, május 10-én érkezett meg: az új parlament megalakulásával a javaslat automatikusan lezártnak minősült. A törvénytervezet, amelyet a közbeszéd ellehetetlenítési törvényként emlegetett, soha nem került szavazásra.

A javaslatot Halász János fideszes képviselő nyújtotta be 2025. május 14-én. A törvény lényege az volt, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) jegyzékre vehette volna azokat a külföldről finanszírozott szervezeteket, amelyek tevékenysége az SZH szerint veszélyezteti Magyarország szuverenitását. A listára kerülés súlyos következményekkel járt volna: az érintett szervezet nem gyűjthetett volna adó 1%-ot, és minden egyes támogatójától „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot” kellett volna kérnie arról, hogy a pénz nem külföldről származik. A javaslatot Orbán Viktor és a Fidesz elsősorban a kormánykritikus civil szervezetek és a független sajtó ellen kívánta bevetni, amelyeket a miniszterelnök külföldi ügynökként igyekezett beállítani.

A Fidesz végül nem szavazta meg a javaslatot a nyári törvénykezési szünet előtt, és később sem vette elő újra. Pedig Orbán Viktor 2025 nyarán még azt nyilatkozta: a törvényt mindenképpen átnyomják, mert ellenkező esetben nemcsak a választásokat vesztik el, hanem „lúzernek” is fognak tűnni. A választásokat végül elvesztették, a törvény pedig a parlamentben maradt.

Ami a tárgysorozatban marad

Az új parlament azonban nemcsak ezt a javaslatot temeti. Lezárják a fideszes képviselők által kezdeményezett egészségügyi törvénymódosítást is, amely az ivarsejt-adományozás szabályait korszerűsítette volna. Ugyanakkor több régi, elhúzódó ügy is a tárgysorozatban marad.

A legrégebbi ilyen ügy a vízgazdálkodási törvény módosítása, amelyet az Alkotmánybíróság (Ab) még 2018-ban alkotmányellenesnek nyilvánított. A törvényt Áder János akkori köztársasági elnök küldte előzetes normakontrollra az Ab-hez. Az Ab határozata után a törvényalkotási bizottságot felkérték a szükséges módosítások benyújtására, de ez azóta sem történt meg. A ki nem hirdetett törvény 2017 óta, immár nyolc éve a parlament tárgysorozatában van, noha 2023-ban már szabályozták a háztartási és mezőgazdasági kutak kérdését.

Szintén a parlament előtt marad a Sulyok Tamás államfő által 2024 december végén jogtechnikai okokból visszaküldött EU–kirgiz partnerségi megállapodás. Az államfő azért kifogásolta a törvényt, mert a kormány a zárószavazás előtt 197 oldalon lényeges elemekkel egészítette azt ki. A kormány ugyanakkor pár hónappal később új előterjesztésként benyújtotta a törvényt, és a Ház el is fogadta, a köztársasági elnök kihirdette. Ugyanez történt a nemzetközi polgári repülésről aláírt egyezmény, az Annex 1. és Annex 2. módosításainak kihirdetésével is.

Beszámolók és örökségek

Az új Országgyűlés nyolc beszámolót is „megörököl” az előző ciklusból. Ezek között van a Kúria elnökének 2025-ös beszámolója, az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2024-es és 2025-ös beszámolója, valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2021 és 2024 közötti működéséről szóló dokumentumok. Az Integritás Hatóság 2024-es beszámolója is a tárgysorozatban marad. Az Országgyűlés a házbizottság javaslatára dönthet úgy, hogy ezeket tárgyalás nélkül lezártnak minősíti.

Az új kormány döntésére vár, hogy fenntartja-e az elődje által benyújtott, az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel bevezetett védett üzemanyagárral kapcsolatos javaslatot. Ez a kérdés is az új parlament asztalán landolt.

Mit jelent ez a Tisza-kormány számára?

Az ellehetetlenítési törvény bukása szimbolikus jelentőségű. A javaslat a Fidesz egyik utolsó, a civil társadalmat és a független sajtót célzó jogalkotási kísérlete volt. A Tisza Párt vezette új kormány számára ez egyértelmű jelzés: a jogállamiság és a civil szervezetek működésének korlátozására irányuló törekvéseknek vége.

Ugyanakkor a parlamentben maradt régi ügyek, mint a vízgazdálkodási törvény módosítása, azt mutatják, hogy a jogalkotási folyamatban felhalmozódott adósságok rendezése időt és energiát igényel. Az új kormánynak nemcsak a saját programját kell végrehajtania, hanem az előző ciklus elhúzódó ügyeit is le kell zárnia.

A kérdés az, hogy a Tisza-kormány milyen ütemben és milyen prioritásokkal lát neki ennek a feladatnak. Az ellehetetlenítési törvény búcsúja egyértelmű győzelem, de a parlamentben maradt csontvázak arra figyelmeztetnek, hogy a jogalkotási örökség rendezése hosszabb folyamat lesz.