A tárgyalások szereplői és az egyeztetés kerete
Az Országház zárt termeiben kedden folytatódott a parlamentáris pártok közötti egyeztetés az új Országgyűlés megalakulásáról. A Tisza Párt delegációját Bujdosó Andrea (leendő frakcióvezető, egyéniben győztes jelölt), Velkey György László (Magyar Péter kabinetfőnöke, egyéniben győztes jelölt) és Melléthei-Barna Márton (a párt jogi igazgatója, listáról mandátumot nyert jelölt) képviselte. A Fidesz-KDNP részéről Gulyás Gergely (Miniszterelnökséget vezető miniszter), Rétvári Bence (KDNP-s képviselő, leköszönő államtitkár), Latorcai János (KDNP-s képviselő, az Országgyűlés alelnöke) és Simon Kinga (a Fidesz-frakció jogi osztályának vezetője) volt jelen. A Mi Hazánk Mozgalmat Novák Előd (alelnök) és Apáti István (alelnök) képviselték.
A tárgyalásokat az Országgyűlés Hivatala főigazgatója vezette a Sándor-palota főigazgatójának jelenlétében. Az egyeztetések témái az Alaptörvényben és a határozati házszabályban rögzítetteknek megfelelően a mandátumigazolás előkészítésétől a bizottsági rendszer kialakításáig terjedtek. Az agenda között szerepelt az esküokmányok aláírásának menete, az alakuló ülés előkészítése, az ülésrend meghatározása, a tisztségviselők megválasztásának előkészítése, az Országgyűlés bizottsági rendszerének kialakítása, valamint külügyi és diplomáciai testületeket érintő kérdések.
A bizottsági struktúra: húsz bizottság és az ellenzéki pozíciók
A keddi tárgyaláson sikerült megállapodni a bizottsági struktúráról. A Tisza Párt húsz bizottságot tervez felállítani, igazodva a minisztériumi rendszerhez. Ez a szám az előző ciklushoz képest több bizottságot jelent, amit a kormánytöbbség jogosultságaként értelmez.
Bujdosó Andrea elmondta, hogy az ellenzéki pártok néhány kérése érkezett a bizottságokkal kapcsolatban az első tárgyalás után. A Tisza Párt "nagyvonalúan" kezelte ezeket a felvetéseket, és mind a három kérést teljesítette. Ez az engedékenység stratégiai gesztusnak tekinthető: a kormánytöbbség így demonstrálta, hogy nem merev a tárgyalásokban, miközben fenntartja a strukturális kontrollt.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a bizottsági helyek megosztásáról létrejött az egyezség, de ez még nem vonatkozik a konkrét személyekre. A kormánytöbbség – különösen a Fidesz – kontrollt kíván gyakorolni az ellenzéki pártok által jelölt bizottsági és országgyűlési tisztviselők felett. Ez azt jelenti, hogy az ellenzéki jelöltek személyéről a kormánytöbbség is véleményt mondhat, és szükség esetén vétózhat.
Az ellenzék várhatóan hat bizottságot vezethet. A Fidesz-KDNP-nek a Mi Hazánkkal kell tárgyalnia arról, hogyan osztják el az ellenzéki bizottsági pozíciókat. Az önálló digitalizációs bizottságot nem feltétlenül látják szükségesnek, így az elnöki tisztségére sem pályáznak az ellenzéki pártok.
Személyi döntések és az Országgyűlés vezetése
A személyi döntésekről – az Országgyűlés alelnökeiről és a bizottsági vezetőkről – jövő kedden folytatódnak a tárgyalások. Forsthoffer Ágnes (Tisza Párt alelnöke, turizmus-vendéglátásból érkezett a politikába, egyéniben győztes leendő képviselő) jelölése az Országgyűlés elnöki tisztségére már rögzült. Ez a választás szimbolikus jelentőséggel bír: a Tisza Párt egy nem tradicionális politikai háttérrel rendelkező személyt helyez az Országgyűlés élére.
A Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk is adhat egy-egy alelnököt. A Mi Hazánk Mozgalom Dúró Dórát jelöli alelnöknek. Novák Előd (Mi Hazánk képviselő, alelnök) bejelentette, hogy a tárgyaláson egyetértés mutatkozott a párt felvetésénél: támogatják azt a javaslatukat, hogy a Szent Koronát az ülésterembe szállítva arra tegyenek esküt az országgyűlési képviselők. Ez új hagyomány teremtésének szándékát jelzi. Novák megjegyezte azt is, hogy visszaállítják azt a hagyományt, amely szerint a legfiatalabb képviselő olvashatja el az eskü szövegét – utalva arra, hogy Dúró Dórától korábban elvették ezt a lehetőséget.
A Tisza Párt frakcióját Bujdosó Andrea vezeti majd. Bujdosó szerint várhatóan 5-6 frakcióvezető-helyettese lesz a Tisza Pártnak, az egyes szakterületeknek lesznek felelősei. Ez a szervezeti felépítés azt mutatja, hogy a Tisza Párt decentralizáltabb struktúrát kíván kialakítani, mint a korábbi kormánypárti gyakorlat.
Az alakuló ülés időpontja és az eljárási kérdések
Bujdosó Andrea közölte: "Készen állunk arra, hogy jövő héten lezárjuk ezeket az egyeztetéseket, és az Országgyűlés alakuló ülése május 9-én megtörténjen egy megegyezett napirend szerint." Az alakuló ülésen Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök) megválasztása várható. Ezzel párhuzamosan a Kossuth Lajos téren a Tisza nagyrendezvényt tart.
Bujdosó azt is közölte, hogy módosítani fogják a házszabályt, hogy új ülésrendet vezessenek be. A jövő évi költségvetés várhatóan a megszokottnál később kerül napirendre – az elmúlt években általában már nyáron elfogadta az Országgyűlés a következő évi költségvetést. Ez az eljárási változás azt sugallja, hogy az új kormányzat más ritmusban kívánja szervezni a parlamentáris munkát.
Magyar Péter személyes részvételének csökkenése
A második tárgyaláson Magyar Péter személyesen már nem vett részt, szemben az első körös egyeztetéssel. Ez a jelzés arra utal, hogy a Tisza Párt vezetője fokozatosan háttérbe vonul az operatív parlamentáris tárgyalásokból, delegálva azokat a párt szervezeti vezetésére. Velkey György László és Bujdosó Andrea képviselik a párt érdekeit a részletekről szóló egyeztetéseken.
Ez a stratégia több szempontból értelmezhető. Egyrészt azt mutatja, hogy a Tisza Párt szervezete kellően erős ahhoz, hogy Magyar Péter nélkül is tárgyaljon. Másrészt azt jelzi, hogy Magyar Péter az alakuló ülésre és az azt követő miniszterelnöki feladatokra készül, nem pedig az operatív parlamentáris részletekre. Harmadsorban pedig azt sugallja, hogy a Tisza Párt vezetője a személyes jelenlétét fenntartja a szimbolikus pillanatokra (az alakuló ülés), de az előkészítést delegálja.
A Fidesz pozíciója és a kormánytöbbség stratégiája
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a Fidesz célja az, hogy minden kérdésben sikerüljön megállapodásra jutni. Ha ez mégse jön össze, akkor a parlamenti többség dönthet. Ez a megfogalmazás azt mutatja, hogy a Fidesz nem kívánja a konfrontációt, de fenntartja magának a döntési jogot.
Gulyás azt is közölte, hogy még nincs végleges döntés a Fideszben arról, hogy kik ülnek be a parlamentbe, de már többen jelezték, hogy nem kívánják folytatni a parlamenti munkát. A héten lesz elnökségi ülés, utána pedig kongresszus. Gulyás leszögezte, hogy a Fidesznek arra kell törekednie a következő fél évben, hogy megőrizze a jelenlegi választói bázisát. "A Fidesz egyben maradásához Orbán Viktor személyes szerepvállalására feltétlenül szükség van" – szögezte le a politikus.
Ez a kijelentés azt mutatja, hogy a Fidesz számára az ellenzékbe kerülés nem könnyű helyzet. A párt belső kohéziójának fenntartása és az Orbán Viktor körüli szervezettség megőrzése kritikus feladat a következő időszakban.
A tárgyalások folytatása és a nyitott kérdések
A tárgyalások még nem zárultak le. Jövő kedden ismét találkoznak az Országházban, és akkor már konkrét személyi kérdésekről szeretnének dönteni: az Országgyűlés alelnökeiről és a bizottsági elnökökről, alelnökökről, valamint néhány technikai kérdésről. A Fidesz–KDNP-nek a Mi Hazánkkal kell tárgyalnia arról, hogyan osztják el az ellenzéki bizottsági pozíciókat.
A zárt tárgyalások azt mutatják, hogy a 2026-os választások után a parlamentáris munka szervezésében a pártok között van egy alapvető konszenzus: az Alaptörvény és a házszabály keretei között működni. Az ellenzéki pártok (Fidesz-KDNP, Mi Hazánk) nem boykottálják az egyeztetéseket, és nem kívánják a teljes obstrukciót. Ugyanakkor a kormánytöbbség (Tisza Párt) fenntartja magának a döntési jogot, és nem kívánja az ellenzéket teljes mértékben bevonni a strukturális döntésekbe.
A Szent Korona ülésterembe szállítása és az eskü szövegének legfiatalabb képviselő által történő felolvasása szimbolikus gesztusok, amelyek az új kormányzat legitimációjára és a parlamentáris tradíciók újraértelmezésére utalnak. Az új ülésrend és a költségvetési eljárás módosítása pedig azt mutatja, hogy a Tisza Párt más ritmusban kívánja szervezni a parlamentáris munkát, mint az előző ciklus.