A bejelentés és a vita

Donald Trump amerikai elnök szerdán a közösségi oldalán jelentette be, hogy az Egyesült Államok csökkenti a Németországban állomásozó katonái számát. „Az Egyesült Államok tanulmányozza és vizsgálja a katonák számának lehetséges csökkentését Németországban, döntés a következő rövid időszakban lesz” – írta Trump a Truth Socialon. A döntés hátterében a Friedrich Merz német kancellárral (CDU) folytatott vita áll: Merz egy egyetemi beszédében azt mondta, hogy az irániak „megalázzák” az amerikaiakat a béketárgyalásokon, mert Washingtonnak nincs meggyőző stratégiája. Szerinte az irániak „nyilvánvalóan nagyon ügyesen tárgyalnak, vagyis inkább nem tárgyalnak”, és „az iráni vezetés egy egész országot aláz meg”. Trump erre válaszul közölte, hogy Merz „nem tudja, miről beszél”, majd csapatkivonással fenyegette meg Németországot.

A Pentagon szóvivője, Sean Parnell a hétvégén közölte: a csapatkivonást a következő 6–12 hónapban hajtják végre, és az ötezernél is több katonát érint. Trump Floridában újságíróknak adott interjújában „drasztikus csökkentésről” beszélt. Az Európában állomásozó mintegy 86 ezer amerikai katonából több mint 36 ezer Németországban van – ez az Egyesült Államok második legnagyobb külföldi kontingense Japán után. Németországban található az amerikai fegyveres erők európai és afrikai parancsnokságának központja, a ramsteini légibázis, valamint egy landstuhli egészségügyi központ, ahol az afganisztáni és iraki háborúk sebesültjeit kezelték. Emellett amerikai nukleáris rakéták is telepítve vannak az országban.

Reakciók: Berlin, Varsó, Washington

Boris Pistorius német védelmi miniszter (SPD) igyekezett kicsinyíteni a bejelentés jelentőségét. Szerinte a lépés „előre látható” volt, és az európaiaknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját biztonságukért. „Az amerikai katonák jelenléte Európában, mindenekelőtt Németországban a mi érdekünk, és az Egyesült Államoké is” – mondta a dpa hírügynökségnek. Hozzátette: „Szorosan együttműködünk az amerikaiakkal – Ramsteinben, Grafenwöhrben, Frankfurtban és máshol – Európa biztonságáért, Ukrajnáért és a közös elrettentésért.” Pistorius szerint Németország jó úton jár a hadsereg kibővítésében, a felszerelések nagyobb mértékű és gyorsabb beszerzésében, valamint az infrastruktúra fejlesztésében. „Egyértelmű, hogy a NATO-nak európaibbá kell válnia ahhoz, hogy transzatlanti maradjon” – fogalmazott.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök (Polgári Platform) drámaibban fogalmazott. Az X-en közzétett bejegyzésében azt írta: „Mindannyiunknak meg kell tennünk mindent, ami szükséges, hogy megfordítsuk ezt a katasztrofális tendenciát.” Szerinte a transzatlanti közösségre nem a külső ellenségek, hanem a szövetség folyamatos szétesése jelenti a legnagyobb veszélyt.

Washingtonban is éles bírálat érte a döntést. Jack Reed demokrata szenátor (Rhode Island) szerint a csapatkivonás azt sugallja, hogy Amerika szövetségesei iránti elkötelezettsége „az elnök hangulatától függ”. Reed felszólította Trumpot, hogy állítsa le a folyamatot.

A tágabb kép: a Tomahawk-rakéták és a NATO jövője

A csapatkivonás mellett a Pentagon úgy döntött, hogy nem telepít nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákkal felszerelt zászlóaljat Németországba. A szakértők szerint ez súlyosabb következményekkel járhat az európai védelemre nézve, mint ötezer katona kivonása. A Telegraph értesülései szerint a kivont katonákat Lengyelországba, Romániába és a Közel-Keletre helyezhetik át.

A NATO szóvivője, Allison Hart közölte: a szövetség arra törekszik, hogy „megértsék a részleteket” az amerikai döntéssel kapcsolatban. Hozzátette: „Ez a kiigazítás aláhúzza annak szükségességét, hogy Európának többet kell a védelembe fektetnie, és nagyobb részt kell vállalniuk a közös biztonságunkért viselt felelősségből.” Hart megjegyezte, hogy a NATO-szövetségesek előrelépést tettek azóta, hogy tavaly megállapodtak arról, hogy a GDP-jük 5 százalékát fordítják védelmi kiadásokra.

A kérdés most az: vajon a német hadsereg bővítése és az európai védelmi együttműködés erősítése elegendő lesz-e a transzatlanti kapcsolatok megingása okozta űr betöltésére? Trump már hetek óta dühöng azon, hogy a NATO európai tagállamai nem voltak hajlandóak részt venni az Egyesült Államok és Izrael által indított iráni háborúban, és legfőképpen az iráni rezsim által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában. Az európai országok vezetői közben azt hangsúlyozzák, hogy a háborút anélkül kezdték el, hogy arról előre értesítették volna őket, vagy konzultáltak volna velük. Az amerikai sajtó pedig arról számolt be, hogy a Fehér Ház azt fontolgatja, hogy megbünteti azokat a tagállamokat, amelyek Trump szerint nem segítettek az iráni háborúban az Egyesült Államoknak.

A Wall Street Journal korábbi értesülései szerint a terv szerint kivonnák az amerikai katonákat egyes országokból, és olyan országokba vezényelnék át őket, amelyek támogatóbbak voltak. Spanyolország, Németország, Olaszország és Franciaország lehet az, ahonnan amerikai katonákat vonnak ki, és a csapatokat Lengyelországba, Görögországba, Romániába és Litvániába vezényelnék át. Trump csütörtökön újságírói kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy Németország után Spanyolország és Olaszország esetében is fontolóra veszik a csapatok csökkentését, mert a két dél-európai ország visszautasította a segítséget az iráni műveletben résztvevő amerikai katonai egységeknek repülőterek, illetve a légtér használatának megtagadásával.

A következő hónapokban figyelni érdemes, hogy a Pentagon milyen ütemben hajtja végre a kivonást, és hogy a német hadsereg bővítése – amelyet Pistorius is hangsúlyozott – képes lesz-e kompenzálni az amerikai jelenlét csökkenését. A NATO szétesésének veszélye, amelyre Tusk figyelmeztetett, nem csupán retorikai fordulat: a transzatlanti kapcsolatok történetének egyik legkomolyabb próbatétele előtt állunk.