A társadalom döntő többsége elszámoltatást akar
A 21 Kutatóközpont telefonos felmérése szerint a magyar társadalom 84 százaléka szeretne elszámoltatást a Tisza-kormánytól – derült ki a Telex megrendelésére készített, ezer fős kutatásból, amelyet május 9. és 13. között végeztek. A korrupció és az igazságtétel a választási kampány egyik kiemelt témája volt, Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) az első beszédében szembenézést és igazságtételt emlegetett, a Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint pedig a valaha volt legnagyobb átvilágítást ígérte.
A Tisza Párt szavazóinak 97 százaléka támogatja az elszámoltatást – ez nem meglepő, hiszen a párt kampányának egyik fő üzenete a korrupció felszámolása volt. A Fidesz-szavazók azonban megosztottak a kérdésben: 52 százalékuk szintén elszámoltatásra vár, míg 48 százalékuk ellenzi vagy bizonytalan. A kutatók szerint sok fideszes számára a „luxizás” juthat eszébe a fogalomról, amit Lázár János (Fidesz-KDNP, volt miniszter) is sokat kritizált a kampányban. A választás óta több fideszes politikus is arról beszélt a nyilvánosságban, hogy a saját soraikat is meg kellene tisztítani azoktól, akik ártottak a közösségüknek.
A magyarok háromnegyede (75 százalék) valószínűnek tartja, hogy érdemi elszámoltatás lesz a következő években. A Tisza-szavazók 92 százaléka bízik ebben (39 százalékuk nagyon, 53 százalékuk inkább valószínűnek tartja), míg a fideszesek 53 százaléka szkeptikus – csupán 15 százalékuk gondolja nagyon valószínűnek, hogy érdemi elszámoltatás történik.
Orbán: a párt egysége vagy a megújulás gátja?
A kutatás másik része a Fidesz jövőjét firtatta. Az áprilisban a Fideszre szavazók 64 százaléka szerint a párt csak Orbán Viktorral (Fidesz-KDNP, volt miniszterelnök, pártelnök) létezhet, és csupán 28 százalékuk gondolja úgy, hogy át kellene adnia a vezetést. Orbán a választási vereség után szóban vállalta a felelősséget, de a párt élén maradt. A Fidesz választmányának zárt ülésén Bánki Erik (Fidesz-KDNP, választmányi elnök) szerint a pártelnök felajánlotta távozását, de a június 13-i tisztújító kongresszuson újra indul – és jelezte, hogy ha a kongresszus megtiszteli a bizalmával, készen áll a folytatásra.
A választás óta eltávolodó fideszesek körében viszont már 53 százalék szeretné, ha Orbán távozna. Cser-Palkovics András (Fidesz-KDNP, székesfehérvári polgármester) a Mandinernek úgy fogalmazott: „Valahogy fel kell oldani az ellentmondást, hogy az ő személye nagyon fontos a közösség számára, de immáron van egy része az országnak, amely elsősorban miatta utasítja el a Fidesz politikáját.”
Az utódjelöltek között Szijjártó Pétert (Fidesz-KDNP, volt külgazdasági és külügyminiszter) említették a leggyakrabban (5 százalék), ami nem meglepő, hiszen Orbán és Lázár mellett ő volt a kampány egyik arca. Szinte ugyanennyien említették Gulyás Gergelyt (Fidesz-KDNP, új parlamenti frakcióvezető), amiben az is szerepet játszhat, hogy az elmúlt hetekben ő szerepelt a legtöbbet. Néhányan Varga Juditot (Fidesz-KDNP, volt igazságügyi miniszter, Magyar Péter volt felesége) is megnevezték, aki a kegyelmi botrány után vonult vissza a közélettől. Lázár Jánost mindössze egyetlen válaszadó említette, pedig korábban évekig őt is emlegették Orbán potenciális utódjaként.
A kettősség következményei
A kutatás azt mutatja: a Fidesz-tábor egyszerre vár elszámoltatást és ragaszkodik a régi vezetőhöz. Ez a kettősség határozhatja meg a párt következő hónapjait. A június 13-i tisztújító kongresszus kulcsfontosságú lesz: ha Orbán marad, az eltávolodó szavazók tovább távolodhatnak, ha távozik, a párt egysége sérülhet. A Tisza-kormány számára az elszámoltatás ígérete egyszerre lehetőség és kockázat – a társadalmi elvárás hatalmas, de a megvalósítás buktatókkal teli.