A felirat eltűnése

Csütörtök reggel munkások állványról szedték le a betűket a Külügyminisztérium Bem téri épületének homlokzatáról. A „Külgazdasági és” felirat eltűnt, a tárca neve ezzel egyszerűsödött – a korábbi Külgazdasági és Külügyminisztérium mostantól Külügyminisztériumként működik tovább. Orbán Anita (Tisza Párt, miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter) egyik első intézkedése volt ez, jelezve, hogy a külpolitika új korszakába lép.

A változás nem csupán névleges. A külgazdasági terület nagy része Kapitány István Gazdasági és Energetikai Minisztériumához kerül át – ez összhangban van azzal a koncepcióval, amelyet Orbán Anita még hétfői meghallgatásai előtt vázolt. Az új koncepció szerint a tárca elsősorban koordináló és kapcsolatépítő feladatokat lát el, fő célja pedig az lesz, hogy biztosítsa a sikeres nemzetközi tárgyalások feltételeit az érintett minisztériumok számára. A külgazdasági funkciók leválasztása a Szijjártó Péter vezette időszak egyik legfontosabb örökségének felszámolását jelenti – akkor a magyar külpolitika kiemelt feladata volt a külföldi befektetések Magyarországra vonzása, amelynek nyomán a gazdasági hangsúlyosan meg is jelent a minisztérium nevében.

Büfé, bejárat, fotók

A HVG információi szerint a miniszter a felirat mellett a büféasztalok visszahelyezését is elrendelte. Az újra megnyitott büfét a dolgozók azonnal birtokba vették, alig lehetett széket találni. Ugyanígy pozitív volt a fogadtatása annak, hogy mostantól a Ganz utcai bejáratot is használhatják a dolgozók – ez hosszú évek óta csak a vezetők kiváltsága volt. „A bejárat arra van, hogy használják” – mondta Orbán Anita az állománygyűlésen, ahol a bejelentést nevetés fogadta.

A szimbolikus változások sorába illik, hogy eltűntek Szijjártó Péter fotói az első emeletről. A 444 korábban megmutatta, hogy az első emeletet Szijjártó Péter fotói díszítették – ezeket most eltávolították. A falat díszítő Nemzeti Hitvallást sem látták az épületben a HVG forrásai szerint, bár az nem biztos, hogy máshol kint van-e még.

Állománygyűlés: „fürtökben lógtak az emberek”

Csütörtök délelőtt 10-kor Orbán Anita állománygyűlést tartott a Külügyminisztérium dolgozóinak. Az aulában „fürtökben lógtak az emberek” – a miniszter maga is meghatódott a fogadtatáson. A gyűlésen elmondta: partnerként tekint a munkatársakra, elvárja a tájékozottságot, és szakmai vitákban is részt vehetnek. „Ha azonban döntés van, azt végre kell hajtani” – tette hozzá.

Orbán Anita azt is kérte, hogy a minisztériumot „Andrássy Gyula és Bánffy Miklós szellemisége hassa át”. A két történelmi alak – Andrássy Gyula, a Monarchia külügyminisztere, és Bánffy Miklós, a két világháború közötti magyar külügyminiszter – a magyar diplomácia arisztokratikus, szakmai hagyományait idézi. A miniszter elismerte, hogy az átmeneti időszakban biztosan lesznek bizonytalanságok és aggodalmak, de szerinte ez legfeljebb pár hónapig tart majd.

Államtitkárok és kinevezések

Orbán Anita négy államtitkárt jelentett be: parlamenti, közigazgatási, bilaterális és multilaterális ügyekkel foglalkoznak majd. A neveket egyelőre nem hozta nyilvánosságra, bár a közigazgatási államtitkári posztra Kereszty Gabriella, a miniszter volt sógornője a legesélyesebb. Kereszty Gabriella 2011 és 2016 között már dolgozott a Külügyminisztériumban kabinetfőnök-helyettesként, miniszteri főtanácsadóként, majd 2018-ig a Köztársasági Elnöki Hivatal külpolitikai főtanácsadója volt. A szerdai ópusztaszeri kormányülésre a minisztert elkísérte, ami tovább erősíti a pletykákat.

A jogi ügyekért várhatóan Riskó-Nagy László manchesteri főkonzul felel majd helyettes államtitkárként – ez az állományban „gyakorlatilag nyílt titok”. Erre utal az is, hogy őt előző nap Kumin Ferenc londoni nagykövet is elbúcsúztatta.

Következmények és várakozások

Orbán Anita első intézkedései egyértelműen a szimbolikus és gyakorlati váltásra irányultak. A felirat leszedése, a büfé visszahelyezése és a bejáratok megnyitása a dolgozók számára a Fidesz-korszakkal való szakítást jelzik, miközben a külgazdasági funkciók átadása a Gazdasági Minisztériumnak a kormányzati struktúra átalakításának része. A kérdés az, hogy ezek a változások mennyiben lesznek tartósak, és hogy a minisztérium valóban képes lesz-e újra a klasszikus diplomáciai szerepére fókuszálni. Az elkövetkező hetekben derül ki, hogy az államtitkári kinevezések és a szervezeti átalakítás milyen hatással lesz a magyar külpolitika irányára.