A meghallgatás hangulata
Hétfő reggel nyolc óra, az Országgyűlés főemelete. Az Európai Ügyek Bizottságának ülését az egyik legimpozánsabb terembe költöztették át – mintha a testület súlyát is jelezni akarták volna. Orbán Anita külügyminiszter-jelölt, egyben miniszterelnök-helyettes az ülés kezdete előtt külön odament a Fidesz-KDNP képviselőihez, köztük Bóka János leköszönő EU-ügyi miniszterhez, és velük is beszélt egy percet. A gesztus jelezte: az új kormány a párbeszédet keresi, még a politikai ellenfelekkel is.
A bizottság elnöke, Sopov Ildikó (Tisza Párt) invitálta meg Orbán Anitát, annak ellenére, hogy az uniós ügyek hivatalosan a Miniszterelnökség alá tartoznak majd. Ez is mutatta: a külügyminiszter-jelölt személye központi szerepet kap a magyar EU-politika újragondolásában.
Az expozé: a bizalom visszaszerzése
Orbán Anita expozéjában egyértelműen fogalmazott: „Az elmúlt években súlyos árat fizetett Magyarország azért, mert a kormány elvesztette az EU bizalmát, a mi feladatunk az, hogy visszaszerezzük ezt bizalmat.” A jelölt szerint az uniós pénzek hazahozása nem bürokratikus vagy pártpolitikai kérdés, hanem az önkormányzatok és családok számára létfontosságú. „Túl gyakran voltunk ott a küllők között, és túl ritkán küllők” – fogalmazott, utalva arra, hogy Magyarország az elmúlt években gyakran került szembe az uniós többséggel.
Hangsúlyozta: az EU nem vár automatikus bólogatást, hanem az igazságszolgáltatás függetlenségének megteremtését, a korrupció elleni hatékony fellépést és az átlátható pénzfelhasználást. „Aki azt állítja, hogy nemzetellenes dolgokat kell tennie a kormánynak a pénz megszerzéséhez, az félrevezeti a magyarokat” – tette hozzá. Orbán Anita szerint a közpénz nem veszítheti el közpénz jellegét, és a garanciákat meg kell erősíteni.
A vétó és az ukrajnai kérdés
A jelölt megerősítette, hogy Magyarország nem lesz gyenge és néma tagállam, de kiszámítható és megbízható partner lesz. A vétót nem kampányeszközként, hanem szükség esetén fogják használni. „Magyarország a vitákban nem a partvonalon fog állni, nem mások döntéseit kommentáljuk, hanem részt fogunk venni a döntéshozatalban” – mondta.
Ukrajnával kapcsolatban elmondta: az új kormány sem kíván részt venni a 90 milliárd eurós hitelben, és nem küld katonákat vagy fegyvert Ukrajnába. „Magyarország a béke pártján áll” – tette hozzá. A csatlakozást érdemalapúnak és a kárpátaljai magyar közösség jogainak tiszteletben tartásával képzeli el.
A migráció és az energiabiztonság
A migrációval kapcsolatban Orbán Anita azt közölte: a határvédelem és az európai jog tisztelete nem zárja ki egymást. Arról nem beszélt, hogy mikor és hogyan készül a kormány módosítani a határvédelmi jogszabályokat. Az energiabiztonságról annyit mondott: „azon fogunk dolgozni, hogy az energiabiztonság adott legyen és Magyarország ne legyen kiszolgáltatott egyetlen államnak se.”
Bóka János kritikája
A meghallgatást Bóka János (Fidesz-KDNP), a bizottság alelnöke hiányosnak nevezte. „Felemás meghallgatás volt, mert azt a minisztert, aki egyébként az európai ügyek koordinációjáért felelni fog, az Európai Ügyek Bizottsága nem hallgatta meg az Országgyűlés elnökének döntése alapján” – mondta. Bóka szerint a miniszterjelölt asszonynak konkrét kérdéseket tettek fel, de jórészt nem kaptak választ, vagy olyan válaszokat, amelyek valódi tartalma csak a Tisza-kormány tevékenysége alapján fog kiderülni.
Következő lépések
Orbán Anitát összesen három bizottság előtt kell meghallgatni: az Európai Ügyek, a Külügyi és a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt. A jelölt államtitkár-jelöltek nélkül érkezett a meghallgatásra, ami Bóka János szerint nem meglepő, mert a kormányalakítás még kezdeti fázisában van. A Tisza-kormány célja, hogy augusztus 31-ig teljesítse a helyreállítási alap lehívásának határidejét, amihez „jelentős jogalkotási folyamatra” lesz szükség.