A bejelentés
Szerda délután Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök) a Facebookon tette közzé: „Tudomásunkra jutott, hogy az Orbán-kormány saját friss számítása szerint még az újabb pénzszórás nélkül is a GDP 6,8 százalékára emelkedne az államháztartás idei hiánya.” A leköszönő kormányt azzal vádolta, hogy „teljesen kifosztaná a kasszát”, és új kötelezettségeket vállalna „minél nagyobb összegben”.
A bejegyzésben Magyar felszólította „a minisztériumi vezetőket, hogy a Tisza-kormány megalakulásáig semmilyen új kötelezettséget ne vállaljanak, és csak a normál működéshez szükséges kifizetéseket teljesítsék”. Továbbá „felelős pénzügyi gazdálkodást”, a „lopás, herdálás, pazarlás” végét ígérte. Konkrét megszorításokat vagy adóemeléseket azonban nem jelentett be.
A számok mögött
Egy GDP-arányosan 6,8 százalékos hiány rendkívül magas volna. Messze magasabb, mint a költségvetési törvényben szereplő 3,9 százalékos cél, és magasabb, mint az informálisan 5 százalékra emelt hiánycél. Ilyen mértékű hiányt utoljára a koronavírus-járvány éveiben, 2020-ban és 2021-ben produkált a magyar büdzsé.
A szám a jelenlegi folyamatok alapján nem drámaian meglepő. Március végére az államháztartási hiány 3,4 ezer milliárd forinton állt, ami az éves törvényi előirányzat 81 százaléka és az emelt hiánycél 68 százaléka. A gazdasági növekedés a tervezett 4,1 százalék helyett 1,5-2 százalék körül lehet, ami tovább rontja a GDP-arányos mutatókat.
A költségvetés tervezésekor a szakminisztérium éves átlagban 3,6 százalékos inflációval kalkulált. Ez még mindig reális, a jegybank friss előrejelzése 3,8 százalékos inflációt prognosztizál. A hiány és az államadósság tekintetében azonban nem az infláció a fontos, hanem az úgynevezett GDP-deflátor, a GDP-árindexe. A költségvetési törvény 4,7 százalékos deflátorral kalkulál. Feltételezve, hogy a deflátor a törvényi érték körül alakul, miközben a reál gazdasági növekedés jóval elmarad a tervezettől, a folyó áras GDP alacsonyabb lesz a vártnál. Ez pusztán matematikailag ront minden GDP-arányos mutatót, hiszen a várttól kisebb szám lesz a tört nevezőjében.
A politikai reakció
Gulyás Gergely (Fidesz-KDNP, leköszönő miniszterelnök-helyettes) a Facebookon reagált: „A kijelölt miniszterelnök új kötelezettségvállalásokkal vádolja a Fidesz–KDNP-kormányt. Az állítása nem igaz.” A Politico brüsszeli lap csütörtök reggeli hírlevelében ugyanakkor már arról írt, hogy a magyar költségvetési hiány akár elérheti a GDP 7 százalékát is.
A 2026-os költségvetést még 2025 nyarán fogadta el az Országgyűlés. Az akkori hivatalos terv szerint a GDP-arányos hiány 3,7 százalék lett volna. Ez már önmagában is kompromisszumos cél volt: magasabb az Európai Unió által elvárt 3 százalékos küszöbnél, de alacsonyabb a korábbi évek magyar hiányánál. A kormány arra építette a terveit, hogy 2026-ban gyorsul a gazdasági növekedés, emelkednek az adóbevételek, miközben fokozatosan kifutnak a korábbi válságkezelő intézkedések.
A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor már a költségvetés elfogadásakor jelezte, hogy a hiánycél teljesítése kockázatos lehet, és a pénzforgalmi hiány a tervezettnél magasabbra emelkedhet.
A Tisza-kormány első próbája
Magyar Péter egyelőre nem ígért konkrét megszorításokat. A Tisza Párton belül ugyanakkor már felmerültek adóemelési tervek, amelyeket Magyar nyilvánosan tagad. A gazdasági szakértők szerint a 6,8 százalékos hiány kezeléséhez vagy jelentős kiadáscsökkentésre, vagy adóemelésre lesz szükség. A Tisza-kormány első nagy próbája a költségvetés konszolidációja lesz.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az uniós források sorsa is kérdéses. A Tisza-kormánynak augusztus 31-ig kell teljesítenie az RRF-mérföldköveket, hogy hozzájusson a 10,4 milliárd eurós uniós támogatáshoz. A költségvetési hiány és az uniós források kérdése szorosan összefügg: a hiány csökkentéséhez szükség lenne az uniós pénzekre, de ezek megszerzése feltételekhez kötött.
A következő hetekben kiderül, hogy a Tisza-kormány milyen eszközökkel próbálja kezelni a költségvetési helyzetet. A piacok és a befektetők figyelme Magyar Péterre irányul: a kiszámítható kormányzás és a fiskális fegyelem helyreállítása lesz az első teszt.