„Pofátlan módon” – Magyar Péter ultimátuma

Szerda délután a sajtótájékoztatón Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelölt) éles hangon szólította fel a leköszönő Orbán-kormány tagjait. „Amilyen állapotba sodorták a hazánkat, az a legkevesebb, hogy pofátlan módon nem akarnak még felvenni több tízmillió forint végkielégítést” – mondta, név szerint is kiemelve Rogán Antalt és Lázár Jánost. Magyar szerint a juttatás kiutalásához a miniszterek esetében a miniszterelnök aláírása, az államtitkároknál pedig miniszteri ellenjegyzés szükséges, amit ígérete szerint nem fog megadni. „Akármit is nyilatkoznak, nem fogják megkapni. Ezt úgy szeretném előre is jelezni” – tette hozzá.

A kijelentés mögött politikai kommunikációs szándék is állhat: Magyar a választási kampányban többször hangsúlyozta, hogy a Fidesz-kormány tagjai „kifosztották az országot”, és most egy új, takarékos kormányzás ígéretével áll elő. A végkielégítés megtagadása szimbolikus gesztus lenne, amely a régi rendszerrel való szakítást hivatott demonstrálni.

Jogi aknamező – a törvény szerint jár a pénz

A Telexnek nyilatkozó jogász szerint azonban Magyar Péter lépése jogszerűtlen lenne. A törvényben nem végkielégítésnek, hanem juttatásnak nevezett pénzre a távozó miniszterek, államtitkárok, a miniszterelnök politikai igazgatója és a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója jogosult, ha a megbízatásuk „a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével, a felmentésével vagy a halálával szűnik meg”.

A juttatás mértéke a szolgálati időtől függ:
- Ha minimum három évig betöltötték a tisztséget, a hathavi fizetésüknek megfelelő juttatást kapnak egy összegben 15 napon belül.
- Ha három évnél hamarabb szűnt meg a megbízatásuk, de legalább egy évig betöltötték a tisztséget, akkor ennek a felére jogosultak.

A legtöbb miniszternél ez bruttó 23 millió forintot jelent, de Nagy Márton és Lantos Csaba bruttó 38 millió forintos végkielégítésre lenne jogosult. Csak a miniszterek esetében ez több mint bruttó 350 millió forint.

A jogász szerint a megbízatásuk múlt szombati megszűnésekor hatályos jogszabályt kell figyelembe venni, így visszamenőleges hatállyal nem lehet elvenni a juttatást. Ha utólag átírnák a törvényt, akkor a köztársasági elnök vagy az Alkotmánybíróság nagy eséllyel visszadobná azt az Országgyűlésnek. Ha pedig a leköszönő miniszterek és államtitkárok valóban nem kapják meg a pénzt, közigazgatási pert indíthatnak az állam ellen, amit igen jó eséllyel meg is nyernének.

A törvény egyébként azt is előírja, hogy a juttatást vissza kell fizetni, ha a volt tisztségviselő fél éven belül a kormányzati igazgatásban, a közszolgálatban helyezkedik el, vagy állami cégnél lesz vezető pozíciója. Ez a kitétel azonban a jelenlegi helyzetben nem releváns, hiszen a Fidesz-kormány tagjai várhatóan nem kerülnek vissza a közszférába.

Gulyás Gergely válasza: kárpátaljai gyermekotthon

Csütörtök délután Gulyás Gergely (Fidesz-KDNP, volt frakcióvezető) online sajtótájékoztatón reagált. Kisstílűnek tartotta a vitát, és azt ígérte, hogy az Orbán-kormány távozó miniszterei a kárpátaljai nagydobronyi gyermekotthonnak ajánlják fel a juttatásukat. „A miniszterelnök se áll a törvény felett” – mondta, hozzátéve: „ha a jogszabályoknak az új kormány is eleget tesz, akkor ez egy kárpátaljai gyermekotthon működését fogja segíteni”.

Gulyás lépése ügyes politikai húzás: egyrészt elismeri, hogy a pénz jár, másrészt a jótékonysággal megelőzi a kritikákat, és a Fideszt humanitárius színben tünteti fel. A nagydobronyi gyermekotthon nem véletlen választás: a kárpátaljai magyar közösség támogatása hagyományosan fontos a Fidesz számára, és a háború miatt különösen nagy szükség van a segítségre.

Az nem derült ki Gulyás szavaiból, hogy a leköszönő hatvan államtitkár is beszáll-e a jótékonysági akcióba. Ha igen, az összeg akár a 2-3 milliárd forintot is elérheti, ami jelentős segítség lenne a gyermekotthon számára.

Politikai és jogi következmények

A vita több szempontból is tanulságos. Egyrészt rávilágít a kormányváltás jogi és politikai kihívásaira: az új kormány a törvényesség keretei között kénytelen mozogni, még akkor is, ha a régi rendszerrel való szakítást hirdet. Másrészt a Fidesz jótékonysági felajánlása megnehezíti a Tisza Párt helyzetét: ha Magyar Péter továbbra is ragaszkodik a kifizetés megtagadásához, azzal a jogi felelősséget és a pervesztesség kockázatát vállalja, miközben a Fidesz a jótékonykodó szerepében tetszeleghet.

A kérdés az, hogy a Tisza-kormány hogyan oldja fel ezt a feszültséget. Lehetőség van a törvény módosítására, de az csak a jövőbeni esetekre vonatkozna, a jelenlegi juttatásokat nem érintené. A másik lehetőség, hogy Magyar Péter enged a nyomásnak, és kifizeti a végkielégítéseket, ami viszont a saját szavazói körében okozhat csalódást.

A következő hetekben érdemes figyelni, hogy a leköszönő miniszterek és államtitkárok valóban benyújtják-e a jótékonysági felajánlást, és hogy a Tisza-kormány milyen jogi lépéseket tesz. Az biztos, hogy a végkielégítés körüli vita csak az első összecsapás volt a két politikai erő között a kormányváltás után.