A bankelnök szerint ki kell söpörni
Az Otthon Start támogatott lakáshitelprogram olyan mértékben torzította a piacot, hogy a szakmai szervezetek vezetői a gyökeres átalakítást sürgetik. Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio múlt heti Hitelezés 2026 konferenciáján jelentette ki: az újonnan folyósított lakáshitelek 81 százaléka volt államilag támogatott 2025 decemberében, ami mesterségesen növelte az ingatlanárakat.
Harmati László, az Erste vezérigazgató-helyettese ennél is tovább ment. „Az egész jelenlegi támogatási rendszert ki kellene söpörni, és valami újat kellene felépíteni” – mondta, hivatkozva a Lakhatási Minimum program megállapításaira. Eszerint a hazai lakáspolitika hosszú távú eredménytelenségét jelzi, hogy a lakhatásra fordított állami kiadások az elmúlt 35 évben 2025-ös árakon összesen mintegy 23 ezer milliárd forintot tettek ki, de a lakhatási szegénység mértéke nem csökkent: a rendszerváltáskor és jelenleg is 2-3 millió főre tehető az érintettek száma.
Piaci adatok: a számok nyelvén
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az Otthon Start bevezetése előtti időszakban majdnem négy év kellett ahhoz, hogy a bankok 1293 milliárd forintnyi támogatott lakáshitelt értékesítsenek. Ezzel szemben a program 2025 októberi indulása után fél év alatt 1272,7 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek. Az új szerződéseken belül a támogatott hitelek aránya 20 százalékról 80 százalék fölé ugrott.
A Bankmonitor elemzése szerint a felvenni kívánt hitelösszeg csökkent ugyan (tavaly júliusi 34,7 millióról idén áprilisra 30,8 millió forintra), de még mindig magasabb, mint a program előtti 20-22 milliós átlag. A hitelből vásárolni kívánt ingatlanok ára is mérséklődött: 48,1 millióról 42,4 millió forintra. Az érdeklődők nettó jövedelme 671 és 721 ezer forint között mozgott, a törlesztőrészlet a jövedelmük 21-23,5 százalékát tette ki.
Regionális különbségek
A legnagyobb összegekért Budapesten akartak lakást venni a kedvezményes hitellel, átlagosan 39,1 millió forintért. A legalacsonyabb árral Jász-Nagykun-Szolnok megyében terveztek: átlagosan 24,2 millió forinttal. A legtöbb érdeklődő – az összes 27,42 százaléka – a fővárosban akart lakást venni, ami tekintve, hogy itt a hazai lakosság 17,66 százaléka él, kifejezetten magas aránynak számít.
Banki versenyfutás
A bankok egymással versenyezve csábítják az ügyfeleket. A Gránit Bank évi 2,79 százalékos kamatot és akár 360 ezer forint egyszeri jóváírást kínál. Az Erste 200 ezer forintot ad, ami további 200 ezerrel növelhető. Az MBH Banknál akár 500 ezer forint kedvezmény is járhat. Florova Anna, az OTP Bank Retail Hitelezési Tribe ügyvezető igazgatója szerint 6 százalékos kamat mellett mindenféle ösztönző nélkül is működne a lakáshitelezés Magyarországon.
Az ingatlanosok is kritikusak
Az ingatlanfejlesztők kerekasztal-beszélgetésén elhangzott: a szakma szerint újra kellene gondolni a programot. Az ingatlanfejlesztők nem értettek egyet azzal, hogy Budapestet gyakorlatilag kizárták a programból a 1,5 milliós négyzetméter-árkorláttal, és hogy nem társult energetikai elvárás a hitelhez. A panel résztvevői szerint a tavalyi 23,5 százalékos áremelkedés után idén kisebb mértékben nőhetnek az árak, de még 2026-ban is kétszámjegyű drágulással számolnak.
Következtetés
Az Otthon Start program egyértelműen felforgatta a lakáshitelpiacot: a támogatott hitelek aránya a piaci hitelek rovására nőtt, az ingatlanárak mesterségesen emelkedtek. A szakmai szervezetek vezetői a program újragondolását sürgetik, miközben a bankok versenyfutása tovább fokozza a keresletet. A kérdés az: meddig tartható fenn ez a pálya, és mi lesz a program sorsa a Tisza-kormány alatt?