Új korszak a parlamenti vizsgálatokban

Szerda délután a Tisza Párt két képviselője, Melléthei-Barna Márton (volt igazságügyi miniszterjelölt) és Hantosi István (az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának vezetője) benyújtotta a T/53. számú törvényjavaslatot, amely gyökeresen átalakítaná az országgyűlési vizsgálóbizottságok működését. A javaslat legfeltűnőbb eleme egy új büntetőjogi tényállás bevezetése: aki szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, és ezzel akadályozza a bizottság munkáját, vétséget követ el, és akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A szigorítás nem áll meg itt. A javaslat szerint ugyanez a büntetés vonatkozna arra is, aki „valótlan nyilatkozatot tesz, a valót elhallgatja, vagy valótlan adatot szolgáltat”. Ha ez bűncselekmény elkövetését szolgálná vagy annak leplezésére irányulna, a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés lenne. A javaslat külön rögzíti, hogy országgyűlési képviselő e paragrafus alapján nem lenne büntethető.

Pénzbírság és elővezetés

A tervezet pénzbírságot is bevezetne azokkal szemben, akik önhibájukból nem jelennek meg a vizsgálóbizottság előtt. Az első mulasztás után százezer forintot, a második után egymillió forintot kellene fizetni. Harmadik alkalommal az egymilliós bírság mellett a bizottság elnöke az érintett elővezetését is elrendelhetné, amit a rendőrség hajtana végre. Parlamenti képviselőt mentelmi jog miatt nem lehet elővezetni. A bírsággal és az igazolási kérelem elutasításával szemben 15 napon belül lehetne a Kúriához fordulni, amely 30 napon belül, öt hivatásos bíróból álló tanácsban döntene.

A javaslat adatszolgáltatásra is kötelezi a beidézetteket: „Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során az együttműködésre kötelezett köteles teljes körű és valós adatokat, valamint információkat szolgáltatni, illetve teljes körűen átadni a rendelkezésére álló iratokat a vizsgálóbizottság által megjelölt határidőben.” Ha az adatszolgáltatásnak valaki önhibáján kívül nem tud eleget tenni, azt igazolnia kell. Az igazolási kérelemben „elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik.”

Öt vizsgálóbizottság a NER ügyeiben

A szigorítások hátterében a Tisza Párt által kezdeményezett öt vizsgálóbizottság áll. Bujdosó Andrea (Tisza Párt, frakcióvezető) és 49 tiszás képviselő javaslatot tett a következő testületek felállítására:

- Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság – a magyar gyermekvédelmi rendszer strukturális, finanszírozási és személyi válságát vizsgálná, több mint 21 ezer szakellátásban élő gyermek helyzetéből kiindulva. A határozati javaslat a nevelőszülői hálózat kapacitáshiányát, az intézmények alulfinanszírozottságát és a szakemberhiányt jelöli meg vizsgálandó problémaként.
- Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság – a bicskei kegyelmi ügyben a döntés előkészítését, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzést és az esetleges politikai vagy informális közbenjárást tárná fel. A javaslat szerint a bizottság nem Kónya Endre bírósági ügyét nyitná újra, hanem azt vizsgálná, hogy a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium és esetleges egyházi közbenjárók milyen szerepet játszottak a döntéshozatali láncban.
- Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság – a közvagyon eltűnésének körülményeit vizsgálná.
- MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság – a jegybank korábbi működését, különösen az MNB-alapítványok vagyonkezelését, az OPTIMA-csoport befektetési struktúráit és az ingatlanberuházásokat vizsgálná. A kiindulópontot az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2025-ös megállapításai adnák, amelyek a szöveg szerint több százmilliárd forintnyi, közpénzből származó vagyon átláthatatlan kezelésére vonatkoztak.
- Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság – a végrehajtási rendszer jogszabályi, felügyeleti, pénzügyi és intézményi hiányosságait tárná fel, amelyek adósságspirálokhoz és társadalmi bizalomvesztéshez vezettek.

A kegyelmi ügy: a legnagyobb tét

A legnagyobb figyelem a kegyelmi botrányt vizsgáló bizottságra irányul. Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) a hétfői kormányülés utáni sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy nyilvánosságra hozzák a 2024-es kegyelmi ügy iratait, és parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel. Azt ígérte: kötelezővé teszik a bizottság előtti megjelenést, és ha valaki nem megy el, akkor először olyan jelentős bírságot kaphat, „amit még Hatvanpusztán is megéreznek az emberek”.

Magyar szerint a leendő bizottság elé hívják a kegyelmi döntést aláíró Novák Katalin volt köztársasági elnököt, az azt ellenjegyző egykori igazságügyi minisztert, Varga Juditot és a volt Orbán-kormány több tagját is. Szükséges lehet továbbá a Sándor-palota hivatali dolgozóinak és az Igazságügyi Minisztérium vezető tisztségviselőinek, így például Répássy Róbert volt parlamenti államtitkár meghallgatása is. A Telex kérdésére, hogy meghallgatják-e Orbán Viktor feleségét, Lévai Anikót, Magyar úgy fogalmazott: „Az elmondottak fényében felmerülhet persze több név, az említett hölgy neve is, de első körben nyilván a politikai felelősöket kell megkeresni.” Hozzátette: képviselőként ő nem lesz tagja a bizottságnak.

A Telex elemzése szerint Magyar Péterék politikai érdeke, hogy a kegyelmi ügy feltárása a nyilvánosság előtt, a választók számára minél jobban átélhető módon történjen, hiszen a Fidesz számára kész katasztrófát jelentene, ha hónapokig ettől lenne hangos a közélet és a média. A miniszterelnök célja, hogy a kegyelmi ügyet örökre ráragassza a Fideszre, és érdemi ellenzéki munka helyett erről kelljen magyarázkodnia adott esetben még Orbán Viktornak is.

A jogorvoslat és a korlátok

A javaslat jogorvoslati szabályokat is tartalmaz: a bírsággal és az igazolási kérelem elutasításával szemben 15 napon belül lehetne a Kúriához fordulni, amely 30 napon belül, öt hivatásos bíróból álló tanácsban döntene. A szöveg emellett kimondaná, hogy az együttműködésre kötelezettnek teljes körű és valós adatokat, információkat és iratokat kell szolgáltatnia a bizottság által megjelölt határidőben.

Ugyanakkor a javaslat korlátokat is tartalmaz: sem egyházi személyek, sem védőügyvédek, sem a minősített adatok kezelői nem lennének kötelezhetők a hivatásukból következő titoktartási kötelezettség megszegésére. Azok is megtagadhatnák a nyilatkozattételt, akik azzal magukat vagy hozzátartozójukat bűncselekménnyel vádolnák. A sajtó képviselői számára is felmentést adna a jogszabály forrásvédelem esetén.

Következmények és várakozások

A vizsgálóbizottságok felállításáról a parlament kedden szavazhat. A Tisza Párt többsége miatt a javaslatok várhatóan átmennek, így a testületek hamarosan megkezdhetik munkájukat. A kérdés az, hogy a szigorú szankciók ellenére sikerül-e érdemi információkat kicsikarni a NER szereplőiből, vagy a bizottságok inkább politikai show-műsorrá válnak, ahogy azt egyes elemzők prognosztizálják.

A törvényjavaslat indokolása szerint a cél az Országgyűlés ellenőrző funkciójának erősítése, különösen a közéletet, közpénzek felhasználását és állami szervek működését érintő ügyek feltárásában. Hogy ez sikerül-e, az a következő hónapokban derül ki.