A Tisza-kormány csütörtökön a Magyar Közlönyben publikálta első 12 határozatát, amelyek között kiemelt helyet kapott a Novák Katalin volt köztársasági elnök által adott kegyelem felülvizsgálata és a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban történt jogsértések kivizsgálása. A határozatok szűk határidőket szabnak a minisztereknek, és előírják az eredmények nyilvánosságra hozatalát.

A kegyelmi ügy: négy nap a nyilvánosságig

Az igazságügyi miniszter, Görög Márta május 18-ig, azaz hétfőig kapott határidőt arra, hogy teljes körűen és soron kívül felülvizsgálja a kegyelmi határozat meghozatalához vezető körülményeket, és a megállapításokat nyilvánosságra hozza. A határozat szövege szerint a feladat a „meghozatalához vezető körülmények teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát és a felülvizsgálat megállapításainak nyilvánosságra hozatalát” foglalja magában.

A kegyelmi ügy 2024 februárjában robbant ki, amikor kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének, akit pedofil bűncselekmények eltussolásáért ítéltek el. A döntést Varga Judit akkori igazságügyi miniszter ellenjegyezte. A botrány következtében Novák Katalin lemondott, Varga Judit pedig visszavonult a politikától.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és miniszterelnök szerdán arról beszélt, ha nincs meg a teljes kegyelmi akta az Igazságügyi Minisztériumban, elvárja Sulyok Tamás köztársasági elnöktől, hogy hozza azt nyilvánosságra. A kormányhatározat most ezt a folyamatot formalizálja.

A bicskei gyermekotthon: 20 év jogsértései

A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskolában 2005 és 2025 között történt jogsértések teljes körű és soron kívüli kivizsgálására Pósfai Gábor belügyminiszter és Görög Márta kapott augusztus 31-i határidőt. Az otthon volt igazgatója, Vásárhelyi János pedofilbűncselekmények miatt elítélték, helyettese, K. Endre pedig kegyelmet kapott Novák Katalintól.

A vizsgálat célja, hogy feltárja, milyen rendszerszintű hibák vezettek a jogsértésekhez, és hogyan lehet megelőzni azok megismétlődését. A határozat szerint a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter közösen felelős a kivizsgálásért.

További vizsgálatok és intézkedések

A kormány emellett elrendelte az ügynökakták felülvizsgálatát is. A belügyminiszter, az igazságügyi miniszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter június 16-ig kapott határidőt arra, hogy felülvizsgálja az „elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról” szóló 2003-as törvényt. Az ügynökaktákat az előzetes tervek szerint október 23-a környékén hozzák nyilvánosságra.

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás előkészítésére az igazságügyi miniszter június 1-ig kapott határidőt. A kormány megállapította, hogy a csatlakozás indokolt.

A közszolgálati médiaszolgáltatás és annak finanszírozásának felülvizsgálatára a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter július 1-ig kapott határidőt.

A vagyonadóztatással kapcsolatos jogalkotást a pénzügyminiszternek június 5-ig kell előkészítenie.

A kormány elrendelte a kórházi hűtési program teljes körű felülvizsgálatát is, hogy elkerüljék a tavaly nyárihoz hasonló kánikulai helyzetet.

Pénzügyi kontroll

A magas költségvetési hiányra hivatkozva a kormány elrendelte, hogy a 250 millió forintot meghaladó új kötelezettségvállalásokhoz és a 100 millió forintot meghaladó eszközbeszerzésekhez a pénzügyminiszter előzetes engedélye szükséges. Ugyanez vonatkozik a koncessziós és PPP-szerződésekre is. A betartást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke ellenőrzi.

Határidő nélküli vizsgálatok

A kormány elrendelte a 2010-től 2026-ig tartó Orbán-kormányok kormányüléseiről készült összefoglalók átvizsgálását is, „mérlegelve az összefoglalók nyilvánosságra hozatalának lehetőségét”. Emellett a titkosított nemzetközi szerződéseket és kiemelt beruházásokat is folyamatosan vizsgálják.

A Tisza-kormány első intézkedései egyértelműen a korábbi rendszer átláthatatlanságának felszámolására irányulnak. A kérdés most az, hogy a szűk határidők lehetővé teszik-e a miniszterek számára a teljes körű feltárást, és hogy az eredmények valóban nyilvánosságra kerülnek-e.