Öt irány, egy nap
Szerda délután Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője és 49 tiszás képviselő öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a parlament honlapján megjelent határozati javaslatok szerint. A bizottságok a gyermekvédelem rendszerszintű válságát, a kegyelmi botrány felelőseit, a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését, az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a végrehajtási visszaéléseket vizsgálnák.
A beadványok szövegét a cikkek megírásáig még nem tették elérhetővé, így azok részletei egyelőre nem ismertek. A témák azonban jól mutatják, hogy a Tisza Párt a Fidesz-korszak több, érzékeny pontját is célba vette.
Szankciók szigorítása
Ezzel párhuzamosan Melléthei-Barna Márton és Hantosi István, a párt két képviselője törvényjavaslatot nyújtott be a vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyabbá tételére. A javaslat szerint a második mulasztásnál már egymillió forint bírság jár, a harmadiknál pedig rendőrségi elővezetés is elrendelhető. A szándékos akadályozás akár két év szabadságvesztéssel is büntethető.
A javaslat általános indoklása szerint „az Országgyűlés ellenőrző funkciója a modern parlamentáris demokrácia egyik legfontosabb alkotmányos garanciája”. A népképviseleti elv „nem merül ki a jogalkotásban és a Kormány politikai ellenőrzésében, hanem magában foglalja annak lehetőségét és kötelességét is, hogy az Országgyűlés – különösen a vizsgálóbizottságok útján – feltárja a közéletet, a közpénzek felhasználását, az állami szervek működését vagy egyes kiemelt társadalmi jelentőségű ügyeket érintő tényeket és összefüggéseket”.
Magyar Péter: „Nagyon régen nem volt ilyen”
Magyar Péter miniszterelnök kedden jelentette be a lépéseket, és gyors menetrendet vázolt: a törvénymódosítást júliusig elfogadnák, a kegyelmi ügyet vizsgáló bizottság munkája pedig szeptemberben indulhatna. „Nagyon régen nem volt ilyen vizsgálóbizottság a magyar parlamentben, olyan meg szerintem soha, amelynek tényleges értelme vagy hatásköre lett volna. Sokszor eljátszották, hogy nem is jelentek meg, úgy tettek, mintha nem lenne” – mondta Magyar.
A miniszterelnök azt is előírná, hogy kötelező legyen igazat mondani, és a hamis tanúzást ugyanolyan szankciókkal büntessék, mint a bírósági eljárásokban. Azt ígérte: kötelezővé teszik a bizottság előtti megjelenést, és ha valaki nem megy el, akkor először olyan jelentős bírságot kaphat, „amit még Hatvanpusztán is megéreznek az emberek”.
Történelmi háttér
Magyarországon a rendszerváltás óta nem alakult ki valódi hagyománya a vizsgálóbizottságoknak, és eddig egyik sem lett valódi sikertörténet. Az utolsó parlamenti vizsgálóbizottság 2013 decemberében kezdte meg a munkáját, és „az állami adóhatóság 2002 és 2013 közötti kiemelt adózókkal kapcsolatos gyakorlatát” vizsgálta a KDNP-s Latorcai János vezetésével. Az elmúlt 13 évben a Fidesz kétharmados többsége minden hasonló kezdeményezést megakadályozott.
A Tisza Párt mostani lépése tehát nem csupán politikai gesztus, hanem egy olyan intézményi keret megteremtésének kísérlete, amely a jövőben valódi ellenőrző funkciót tölthet be. A kérdés az, hogy a szigorítások és a gyors menetrend elegendőek lesznek-e ahhoz, hogy a vizsgálóbizottságok valóban hatékonyan működjenek.