Visszavonják a kilépést
Pénteken a Magyar Közlönyben jelent meg a Tisza-kormány 1165/2026. (V. 22.) számú határozata, amely visszavonja Magyarország kilépési szándékát a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A dokumentum szerint a kormány „megerősíti Magyarország elkötelezettségét a nemzetközi jogrend erősítése, a multilaterális intézmények működőképességének fenntartása és a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás támogatása mellett, és visszavonja a Nemzetközi Büntetőbíróságból történő kilépésre irányuló döntést”. A határozatot Magyar Péter miniszterelnök írta alá.
A kormány egyúttal elrendelte a kilépésről szóló 2025. évi XXX. törvény hatályon kívül helyezésére irányuló törvényjavaslat előkészítését és benyújtását az Országgyűléshez. A feladatért az igazságügyi miniszter és a külügyminiszter a felelős. Emellett egy másik határozatban visszavonták a kilépés felhatalmazásáról szóló korábbi kormányhatározatot is.
Az Orbán-kormány döntése és annak következményei
Az Orbán-kormány tavaly tavasszal jelentette be, hogy kezdeményezi Magyarország kilépését az ICC-ből. A lépésre azután került sor, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Budapestre látogatott, akit a bíróság 2024-ben elfogatóparancs alapján körözött. A kilépési folyamat idén júniusban ért volna véget. A parlament fideszes többsége tavaly megszavazta a kilépésről szóló törvényt.
A döntés nemzetközi botrányt okozott. Az ICC a részes államok közgyűlése elé utalta Magyarország ügyét Netanjahu letartóztatásának elmulasztása miatt. Szijjártó Péter akkori külügyminiszter szerint a bíróság lépése megerősítette, hogy helyes döntés volt a kilépés.
A Tisza-kormány álláspontja és a Netanjahu-dilemma
Magyar Péter már a választási kampányban jelezte, hogy a Tisza-kormány célja az ICC-tagság fenntartása. Ugyanakkor meghívta Netanjahut Magyarországra, ami jogi dilemmát vet fel: az ICC-tag Magyarországnak kötelessége lenne letartóztatni a körözött személyt. Magyar Péter korábban azt mondta: „Azt gondolom, hogy nem árultam semmiben zsákbamacskát, ha valaki tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és olyan ember lép hazánk területére, aki körözés alatt áll, akkor őt őrizetbe kell venni”. Arra a kérdésre, hogy ezt közölte-e Netanjahuval, azt válaszolta: „nem kell nekem mindent elmondani telefonon, feltételezem minden állam- és kormányfőről, hogy tisztában van ezekkel a jogszabályokkal”.
A kérdés továbbra is nyitott: mi történik, ha Netanjahu ismét Magyarországra látogat? A Tisza-kormány eddig nem adott egyértelmű választ arra, hogyan kívánja összeegyeztetni az ICC-tagságból fakadó kötelezettségeket a Netanjahuval ápolt kapcsolatokkal.
Nemzetközi összefüggések
A döntés illeszkedik a Tisza-kormány nemzetközi irányvonalába, amely a multilaterális intézmények támogatására és a nemzetközi jogrend erősítésére épít. A kormány korábban már jelezte, hogy nem vétózta meg az izraeli telepesek elleni EU-s szankciókat, ami szintén a nemzetközi jogi normákhoz való visszatérést jelzi.
A lépés ugyanakkor nemzetközi visszhangot is kiváltott. Az ICC-tagság megerősítése javíthatja Magyarország nemzetközi megítélését, különösen az EU-n belül, ahol a jogállamiság kérdése évek óta vita tárgya. Ugyanakkor a Netanjahu-dilemma továbbra is feszültséget okozhat a magyar–izraeli kapcsolatokban.