A meghívás és a fenyegetés egy szájból

Magyar Péter szerint ezt nem titkolva közölte az izraeli miniszterelnökkel. "Nem árultam semmiben zsákbamacskát. Ha valaki tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és olyan ember lép hazánk területére, aki körözés alatt áll, akkor őt őrizetbe kell venni" – mondta a sajtótájékoztatón. Amikor újságírók rákérdeztek, hogy ezt külön elmondta-e Netanjahunak, Magyar azt válaszolta: "nem kell nekem mindent elmondom telefonon, feltételezve minden állam- és kormányfőről, hogy tisztában van ezekkel a jogszabályokkal".

A meghívás azonban diplomáciai feszültségeket szül. Bóka János (Tisza Párt, európai uniós ügyekért felelős miniszter) Facebook-oldalán az ellentmondásosságra mutatott rá: "Ha szándékában áll, miért hívja meg? Ha nem áll szándékában, miért csatlakozik?" Bóka szerint a visszacsatlakozás mögött az uniós elvárások is állhatnak, és emlékeztetett: "nemcsak a szembenállásnak, az igazodásnak is van ára".

A Mandiner cikke szerint diplomáciai szempontból nem nevezhető sikeresnek Magyar Péter hétfői sajtótájékoztatója. Az új miniszterelnök nem állt meg Netanjahuval: Robert Ficó (szlovák miniszterelnök) is megtapasztalta Magyar Péter kifinomult diplomáciai érzékét, amikor azt mondta: "Szerintem mindenki tudja, hogy miről beszéltem", majd azt nyilatkozta, hogy "példátlan", hogy a magyar miniszterelnök nem vesz részt a közelgő uniós csúcson.

Orbán vétójának vége – az EU szankciók felé lépked

A helyzet még összetettebb: Orbán Viktor bukásával Izrael elveszíti egyik legfőbb védelmezőjét az Európai Unióban. Az elmúlt években Orbán többször vétózta meg az Izraelt érintő uniós szankciókat – februárban egyedül állította meg az erőszakos ciszjordániai telepesek elleni szankciók bevezetését, amelyet az EU 26 tagállama támogatott.

A Politico elemzése szerint Orbán legyőzőjének, Magyar Péternek a hivatalba lépésével jó eséllyel életbe léphetnek a korábban blokkolt uniós szankciók. Bár Magyar jelezte, hogy fenntartaná Magyarország különleges kapcsolatát Izraellel, azt is közölte: nem tudja garantálni, hogy Budapest a jövőben is blokkolni fogja az Izraelt érintő uniós döntéseket.

Kaja Kallas (EU külügyi főképviselője) hétfői sajtótájékoztatóján rámutatott: az új kormány lehetőséget adhat a korábbi álláspont felülvizsgálatára. "Érdemes megvizsgálni ezeket a politikákat, és megnézni, hogy lesz-e új megközelítés" – mondta Kallas. Az uniós főképviselő konkrétan azt is felsorolta, mit vár el Izraeltől: "Izraelnek le kell állítania a telepesek terjeszkedését, az általuk elkövetett bűncselekményeket meg kell torolni. Izraelnek ki kell fizetnie a visszatartott adóbevételeket. Ez a pénz a palesztin népé."

Az EU-szerte keményedő hangulat

Magyar Péter meghívása akkor érkezik, amikor Európa-szerte élesebbé válik az Izrael elleni kritika. Friedrich Merz (német kancellár) kedden kijelentette, hogy "mélyen aggódik a palesztin területeken zajló események miatt", miután arról értesült, hogy megnőtt a Ciszjordániában élő palesztinok ellen a telepesek által elkövetett bűncselekmények száma. Olaszország a múlt héten felfüggesztette az Izraellel kötött védelmi és technológiai megállapodást, és Antonio Tajani (olasz külügyminiszter) elítélte az általa "elfogadhatatlannak" nevezett izraeli támadásokat Libanonban.

Az EU egy másik lehetséges lépése az EU–Izrael társulási megállapodás felfüggesztése, egy olyan lehetőség, amelyet az Európai Bizottság javasolt Izrael gázai háborújának csúcspontján, és amelyet vasárnap Pedro Sánchez (spanyol miniszterelnök) szorgalmazott. A 2000-ben hatályba lépett megállapodás az EU és Izrael közötti kereskedelmi kapcsolatok alapját képezi. Ez az intézkedés eddig nem érte el a jóváhagyáshoz szükséges minősített többséget, de egy magas rangú uniós tisztviselő szerint elérheti a küszöböt, ha Olaszország feladja ellenállását.

Izrael továbbra is bízik

Mindezek ellenére Izraelben abban bíznak, hogy Magyarország továbbra is baráti viszonyt fog ápolni vele. Izraeli közlések szerint Magyar és Netanjahu a választások után "meleg hangvételű" telefonbeszélgetést folytattak, és megállapodtak abban, hogy külügyminisztereik hamarosan találkoznak. Izraeli tisztviselők elismerik, hogy Orbán távozása rontja Izrael uniós pozícióit, de Jeruzsálem továbbra is "barátként" tekint Magyarországra.

A kérdés azonban nyitva marad: Magyar Péter szándékosan állította-e magát diplomáciai csapdába, hogy jelezze az EU felé a változást, vagy valóban nem gondolt végig egy olyan meghívást, amely gyakorlatilag lehetetlen teljesíteni? Az ICC-tagság és a Netanjahu-meghívás között feszülő ellentmondás azt sugallja, hogy az új magyar kormány az Izraellel való kapcsolat újradefiniálásának kezdetén áll – nem szakítás, hanem pragmatikus átpozicionálás az uniós nyomás alatt.