„A földrajz nem változott” – a pragmatizmus alapjai
Magyar Péter miniszterelnök első hivatalos külföldi útja Lengyelországba vezetett. Kedden a waveli székesegyházban koszorúzott népes delegációjával, majd szerdán négyszemközti egyeztetést követően közös sajtótájékoztatót tartott Donald Tusk lengyel kormányfővel Varsóban. A lengyel sajtónak adott interjúkban a magyar kormányfő többször is hangsúlyozta: a politikai változás nem írja felül a földrajzi adottságokat.
„Megnyertük a választásokat, legyőztük Orbánt. A győzelmünk elsöprő volt. De a földrajz nem változott emiatt” – mondta a Rzeczpospolita napilapnak. Hozzátette: Oroszország, Magyarország és Lengyelország helyzete nem változott meg attól, hogy új kormány alakult Budapesten, ezért energiapolitikai kérdésekben pragmatikus megközelítésre van szükség.
A legnagyobb vihart kavaró kijelentése így hangzott: „Azt hiszem, hogy amikor véget ér a háború, az egész Európai Unió visszatér az orosz gáz vásárlásához, mert az olcsóbb.” A miniszterelnök szerint a versenyképesség és a földrajz is ezt diktálja. „E tekintetben nagyon pragmatikus vagyok. Tudom, hogy ezért bírálnak. Megértem ezt a bírálatot. És bár nem tetszik, elfogadom” – tette hozzá.
A diverzifikáció korlátai
Magyar az interjúban részletesen kifejtette: az energiaforrások diverzifikálása továbbra is cél, de az árakat is figyelembe kell venni. „Természetesen beszéltünk az LNG-szállításokról, az új forrásokról és új útvonalakról, például a Balti-tengeren és Lengyelországon keresztül, de Horvátországon, Szlovénián, Románián vagy Ausztrián keresztül is. Ezek mind olyan irányok, amelyeket követni akarunk. Azonban még nem jutottunk el erre a pontra.”
Szerinte a Balti-tengeren, majd Lengyelországon és Szlovákián át szállítható cseppfolyósított gáz „jelentősen drágább” a Romániából, Oroszországból vagy Ausztriából érkezőnél. Donald Tusk a közös sajtótájékoztatón felajánlotta a segítségét: „mindent megtesz a (gáz)ár csökkentéséért, hogy az ajánlat minél versenyképesebb legyen”. Magyar szerint azonban ez nemcsak Lengyelországon múlik, hanem az USA-n és a gázpiacokon is. Emellett új interkonnektorok építését és uniós források bevonását is említette.
A Tisza Párt korábbi álláspontja
A kijelentés azért váltott ki heves vitát, mert a Tisza Párt korábban többször is támogatta az orosz energiaimport betiltását. A Mandiner által idézett dokumentumok szerint a párt támogatta az ENSZ 2024-es bakui éghajlatváltozási konferenciájának (COP29) határozatát, és a párt EP-képviselője, Lakos Eszter is többször igennel szavazott az orosz energiaimport betiltására. A kormánypárti sajtó azonnal felkapta a témát: „Dokumentumok bizonyítják: a Tisza az orosz energia kivezetését követeli” – írta a Mandiner.
A leköszönt Orbán-kormány berkeiből is többen reagáltak. Szijjártó Péter egykori külügyminiszter egy szentendrei választási fórumon kijelentette: „Ez a kettő meg azért lehet, mert mi (Orbán-kormány – szerk.) kitartottunk amellett, hogy nem vagyunk hajlandók az energiabeszerzésre ideológiai kérdésként tekinteni, mi kitartottunk amellett, hogy az olcsó energia a jó energia, és kitartottunk amellett, hogy nem vagyunk hajlandók ideológiai alapon az eddiginél drágább energiaforrásokat venni.”
Az EU és a jövő
Magyar Péter szerint az EU politikája „nagyon megváltozik az (ukrajnai) háború befejezése után”, amelyre „remélhetőleg nagyon gyorsan sor fog kerülni”. Az interjúban arról is beszélt, hogy a tárgyalások jól haladnak az unióval a források hazahozataláról, és jelenleg inkább optimista. A varsói út egyértelművé tette: az új kormány energiapolitikájában a pragmatizmus és a földrajzi adottságok legalább annyira meghatározóak, mint az ideológiai elköteleződés. A kérdés az: meddig tart a pragmatizmus, és hol kezdődik a következetlenség?