A Shell-alelnöktől a miniszteri székig
Hétfő reggel nyolc órakor a parlament gazdasági és energetikai bizottsága előtt kezdődött Kapitány István, a Tisza Párt leendő gazdasági és energetikai miniszterének meghallgatása. A terem zsúfolásig megtelt – a képviselők mellett újságírók és szakértők is figyelték a Shell korábbi globális alelnökének szavait. Kapitány mellett foglalt helyet államtitkárjelöltje, Porcher Áron (Tisza Párt, korábbi fővárosi képviselő), aki 2024-től a fővárosi közgyűlésben politizált, majd az április 12-i választáson legyőzte Dunai Mónikát (Fidesz-KDNP, korábbi országgyűlési képviselő).
Kapitány rövid szakmai bemutatkozással kezdett. Elmondta, még új a politikában, és röviden vázolta életútját: három kontinensen dolgozott felsővezetőként, tíz évet Németországban a Shellnél. „Egy bizonyos pályafutás után az ember kötelessége, hogy a hazáját szolgálja” – fogalmazott. A mondatot csend követte a teremben – néhány fideszes képviselő fel sem nézett a jegyzeteiből.
„Rossz gazdája volt az országnak”
A miniszterjelölt szakmai programjára térve arról beszélt, hogy a gazdaság beindításának kulcsa a bizalom – befektetői és lakossági oldalon egyaránt. Mint mondta, a politikusok feladata az, hogy ezt a bizalmi környezetet megteremtsék. Az elmúlt évek tapasztalata ezzel szemben más volt: a korábbi kormány gazdasági vezetése – Kapitány szavaival – „rossz gazdája volt az országnak”.
„A kiindulópont az, hogy kiszámítható szabályokra, tisztességes versenyre és a korrupcióval szembeni zéró toleranciára van szükség” – mondta. Kiemelte, hogy nagyon fontos a versenyképes energiaárak megteremtése is, valamint az átlátható támogatási rendszer. „Ez visz a működő és emberséges Magyarországhoz vezető úthoz” – tette hozzá.
Kapitány részletesen beszélt a gazdaság helyzetéről. Szerinte a gazdaság „kivéreztetett”, befagyasztott uniós pénzekkel. A beruházások az elmúlt négy évben 20 százalékkal estek vissza. A gazdasági modell – fogalmazott – alacsony hozzáadott értékekre, forintgyengülésre és korrupt alkukra épült.
Paks 2: felülvizsgálat, de nem leépítés
A meghallgatás egyik legnagyobb visszhangot kiváltó bejelentése a Paks 2 szerződés felülvizsgálata volt. „Felül kell vizsgálni Paks 2 szerződését” – jelentette ki Kapitány. A kijelentés után néhány másodperc csend következett a teremben. A miniszterjelölt ugyanakkor hozzátette: a nukleáris energia továbbra is fontos része marad a magyar energiamixnek. A kormány több lábon álló energiabeszerzésben gondolkodik – mondta, miközben sajnálatosnak nevezte, hogy az elmúlt évek beruházásai nem érintették kellő mértékben az energetikai szektort.
A Tisza kiterjesztené a „rezsicsökkentést”: a tűzifa áfáját 5 százalékra csökkentenék, a szociális tűzifaprogram keretét megduplázzák, időjárásfüggő limiteket vezetnének be a gáz- és villanysávokban. A vállalkozások számára megfizethető energiát kell biztosítani, és támogatni kell energiahatékonyságuk javítását. A rendszerhasználati díjakat is felülvizsgálnák annak érdekében, hogy a magyar vállalatok olcsóbban juthassanak energiához.
Uniós pénzek és innováció
Kapitány programjának első pontja az uniós pénzek hazahozatala volt. Mint mondta, augusztus végéig több mint 10 milliárd eurót lehetne lehívni, az ország pedig nem engedheti meg magának, hogy ezt a forrást ne használja föl. Ezzel kapcsolatban átlátható felhasználást ígért.
A miniszterjelölt bejelentette, hogy másfélszeresére kívánja emelni az innovációra költött összegeket. Startup-barát környezetet szeretnének kialakítani. „Nem zebrákat, hanem unikornisokat szeretnénk látni” – fogalmazott, utalva arra, hogy a tehetséges startupokat kívánják támogatni ahelyett, hogy alacsony hozzáadott értékű beruházásokra építenének.
Külgazdaság: minőségi változás
A külgazdaságban Kapitányék „minőségi változásra” készülnek. Nem hatalmas összeszerelő üzemekben gondolkodnak, amelyek sokszor környezetszennyezőek – mondta. A támogatásokat is felülvizsgálják, mert látszik, hogy vannak kivételezettek. A magyar beszállítók és a hazai tudás erősítése kerülne fókuszba, különösen a kkv-ken keresztül.
„Magyarország nyitott gazdaságként a világ minden tájáról vár üzleti partnereket, amennyiben azok megfelelnek az elvárt feltételeknek” – tette hozzá. Elismerte ugyanakkor, hogy a magasabb elvárásokkal nehezebb beruházásokat bevonzani – de ha tisztán megfogalmazzák az elvárásokat, akkor fognak érkezni beruházások.
A turizmus külön államtitkárságot kap
Kapitány a fontosabb szerződések, konstrukciók átnézését nevezte a legnagyobb feladatnak a kormány első 100 napjában. A turizmus számára külön államtitkárságot hoznak létre, hogy – mint fogalmazott – „az ágazat újra megfelelően legyen stratégiailag irányítva”.
A meghallgatáson nem vett részt Szijjártó Péter (Fidesz-KDNP, leköszönő külgazdasági miniszter), akinek portfólióját Kapitány részben átveszi. A távozó miniszter – ahogy a HVG fogalmazott – kitette volna magát Kapitány viszontválaszának és közvetlen kritikájának.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Kapitány István meghallgatása egyértelművé tette: a Tisza-kormány gazdaságpolitikája a bizalom helyreállítására, a kiszámítható szabályozásra és a korrupció visszaszorítására épül. A Paks 2 szerződés felülvizsgálata komoly jelet küld a nemzetközi befektetők felé – a korábbi kormányzati gyakorlattal szemben itt a szerződések átláthatósága és a piaci verseny kerül előtérbe.
A kérdés az, hogy a bejelentett tervek – az uniós pénzek lehívása, az innováció támogatása, a rezsicsökkentés kiterjesztése – mennyire lesznek finanszírozhatóak a 6,8 százalékos költségvetési hiány mellett, amelyet Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök) nemrég hozott nyilvánosságra. A következő hetekben derül ki, hogy a Tisza-kormány első 100 napjának tervei hogyan válnak valósággá.