A meghallgatás jelenete

Szerda délelőtt a parlament egyik bizottsági termében Lannert Judit oktatási miniszterjelölt (Tisza Párt) szembesült az első komolyabb politikai kihívással. A Fidesz-KDNP képviselője arról kérdezte, tudják-e garantálni a szülők beleszólását gyermekük nevelésébe, ha nemi identitással, szexualitással kapcsolatos kérdések kerülnek terítékre az iskolákban. A tárcavezető válasza meglepte a jelenlévőket: „Hát, nem tudom, ez az LMBTQ-propaganda, nem tudom, én nem tudom, így önök láttak már átműtött óvodást?” – kérdezett vissza Lannert Judit.

A kérdező gyorsan viszontkérdezett: persze, ő sem látott átműtött óvodást még itthon, de nem is akar, a jövőben sem. Lannert ekkor hozzátette: „a szexuális nevelés nagyon fontos, és nem csak a szülők feladata, pontosan azért, mert nagyon egyenlőtlen lenne”, amire a tinédzser-terhességeket hozta fel példaként, majd hozzátette: „a szexuális nevelés nem csak az LMBTQ-propagandát jelenti”.

A szalmabáb-érvelés technikája

A miniszterjelölt válasza egy klasszikus retorikai fogás, a szalmabáb-érvelés példája. A technika lényege, hogy a vitapartner állítását leegyszerűsítve, szélsőséges formában mutatja be, majd ezt a torzított változatot támadja. Lannert úgy állította be, mintha a kérdező óvodások műtéti asztalra fektetéséről beszélt volna, holott a kritika a folyamat elejére, a „társadalmi átmenet” sulykolására és a szülői kontroll elvesztésére irányult.

A Mandiner cikke szerint a propaganda definíciója semleges: „Eszméknek, tanoknak, nézeteknek, politikai elméleteknek szóban v. írásban, ill. más módon (rádió, film stb. útján) való céltudatos, tervszerű hirdetése, megismertetése és terjesztése, népszerűsítése.” E definíció alapján az LMBTQ-szervezetek tevékenysége nevezhető propagandának.

Nemzetközi tendenciák és a magyar helyzet

A miniszterjelölt érvelése a nemzetközi tendenciák fényében is megkérdőjelezhető. Nyugat-Európában több országban – például az Egyesült Királyságban és az északi államokban – felülvizsgálják a kiskorúak nemváltását támogató protokollokat. A korábban mérvadónak tartott „holland protokollt” is újragondolják, mivel a pubertásgátlók és hormonkezelések súlyos, maradandó egészségügyi károsodásokat okozhatnak.

Az Egyesült Államokban 2019 és 2021 között több tucat 13-17 év közötti kamaszon végeztek el vaginoplasztikát, a Biden-kormányzat hivatalos dokumentumai pedig „eseti jelleggel kamaszkorban” is elfogadhatónak tartják ezeket a drasztikus lépéseket. A WPATH (World Professional Association for Transgender Health) legfrissebb útmutatói már kiskorúak esetében is sztenderd eljárásnak tekintik a mell-eltávolítást és a nemiszervek átműtését.

A szülői jogok kérdése

A vita középpontjában a szülői jogok állnak. A Fidesz-KDNP képviselője arra kérdezett rá, hogy a Tisza-kormány visszaengedi-e az LMBTQ-propagandát a közoktatásba, és ezzel párhuzamosan korlátozza-e a szülők beleszólását gyermekük nevelésébe. Lannert válasza ezt a kérdést nem érintette érdemben.

A PontA korábban beszámolt arról, hogy az EU Bírósága megsemmisítette a magyar gyermekvédelmi törvényt, amely szerinte sérti az alapjogokat. A Tisza-kormány gyermekvédelmi államtitkára, Gyurkó Szilvia (Hintalovon Alapítvány alapítója) szintén a gyermekvédelem kríziséből érkezett a kormányzásba.

Következtetés

A kérdés tehát nem az, hogy van-e ma „átműtött óvodás” Magyarországon, hanem az, hogy akarjuk-e importálni azt a rendszert, amiből a „haladó” Nyugat épp most próbál kimenekülni. Lannert Judit válasza a meghallgatáson nem adott érdemi választ a szülői jogokkal kapcsolatos aggodalmakra, és a nemzetközi tendenciák ismeretében is kérdéses, hogy a Tisza-kormány milyen irányvonalat fog követni a gyermekvédelem és az oktatás területén.