A levél: gratuláció és kérés
Hétfő reggel Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriumi elnöke nyílt levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz (Tisza Párt). A levél, amely az Indexen jelent meg, először gratulált a választási győzelemhez: „A legnagyobb elismerés jár annak, aki több millió magyar ember bizalmát képes kiérdemelni. Ezért a legnagyobb tisztelettel viseltetek a mindenkori magyar miniszterelnök iránt, függetlenül az esetleges álláspontbeli különbségektől. Nincs ez másképp az Ön irányában sem” – írta Krausz.
A fizikus hangsúlyozta: tudatában voltak annak, hogy az új kormány nehéz helyzetben veszi át az országot, és fel voltak készülve arra, hogy az előző kormány által kilátásba helyezett források korrekcióra szorulhatnak. „Nyilatkozataimban világossá tettem, hogy – a szerződésünk adta jogi lehetőségektől függetlenül – további kötelezettségvállalásokat kizárólag az új kormánnyal való konzultációkat követően teszünk” – fogalmazott.
A levél központi eleme az alapítvány „teljes körű és minden részletre kiterjedő átvilágításának” kérése. Krausz szerint az Élvonal nem párhuzamos rendszert épít, hanem a magyar tudományos ökoszisztémát erősítené. Célja, hogy nemzetközi szinten is versenyképes kutatási környezetet hozzon létre, és hazahozza a külföldön dolgozó magyar tudósokat. Ennek példájaként említette Roska Botondot és több más, külföldön dolgozó kutatóval folytatott tárgyalásokat.
A szerződésbontás háttere
A finanszírozási szerződést még februárban kötötte a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium az Élvonal Alapítvánnyal. A megállapodás szerint 2031 végéig összesen 261,7 milliárd forintot fizetett volna a tárca, ebből idén április végéig 22,4 milliárdot már ki is fizettek. Az alapítvány emellett évi 400 millió forintos, inflációkövető működési támogatásban is részesült volna.
Az alapítvány közlése szerint az összegből legalább 25 nemzetközileg elismert, világszínvonalú kutató, valamint mintegy 50 kiemelkedően tehetséges, gyorsan fejlődő fiatal kutató számára hoztak volna létre nemzetközi mércével is versenyképes kutatási környezetet, miközben egy országos tehetséggondozási rendszert is kiépítettek volna. Az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványt tavaly novemberben hozták létre, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) formájában.
Magyar Péter múlt pénteken jelentette be, hogy a Tisza-kormány felbontja a szerződést, és a már kifizetett 22,4 milliárd forintot is visszakérik. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter (Tisza Párt) azzal indokolta a döntést, hogy „a tudományt támogatni kell, de nem így”. Szerinte a konstrukció kivonja a közpénzeket az átlátható demokratikus ellenőrzés alól, és egy alternatív tudománypolitikai infrastruktúrát épít. „Nem a kutatás vagy a csúcstudomány támogatásával van a probléma, hanem azzal, hogy ekkora közpénzt egy alapítványi struktúrába szerveztek ki korlátozott demokratikus kontroll mellett” – fogalmazott Tanács.
Reakciók és következmények
Hankó Balázs, a korábbi miniszter a döntést politikai indíttatásúnak és törvénysértőnek nevezte. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető volt miniszter (Fidesz-KDNP) politikai bosszúként jellemezte a lépést. Az Élvonal Alapítvány kuratóriuma azonnali hatállyal rendkívüli egyeztetést tartott, és egyhangúlag elfogadott egy Magyar Péternek címzett levelet, amelyben párbeszédet kezdeményeztek.
Krausz Ferenc a levél zárásában személyes kívánságát is megfogalmazta: „Szeretném megérni, hogy Magyarország egyszer olyan ország legyen, ahonnan a jelen és a jövő Nobel-díjasai nem elmennek, hanem hazajönnek.” A kérdés most az: a Tisza-kormány elfogadja-e az átvilágítási ajánlatot, és ha igen, milyen feltételekkel nyit újra tárgyalásokat a Nobel-díjas fizikussal. Az eset rávilágít arra a feszültségre, amely a tudományos autonómia és a közpénzek átláthatósága között feszül – egy olyan kérdés, amely a következő hónapokban is meghatározhatja a magyar tudománypolitikát.