A meghallgatás kezdete: történelmi lehetőség
Hétfő délelőtt a Digitalizációs és Technológiai Bizottság előtt megkezdődött Tanács Zoltán (Tisza Párt) miniszterjelölti meghallgatása. A közgazdász, aki több mint 25 évig dolgozott tanácsadóként minisztériumoknál, hatóságoknál, oktatási intézményeknél és nagyvállalatoknál, Magyar Péter miniszterelnök-jelölt bizalmasaként a Tudományos és Technológiai Minisztérium élére pályázik. Meghallgatási beszédét azzal kezdte, hogy „történelmi lehetőség”, hogy egy tárcában összpontosulhat a tudomány, a technológia és a kormányzati informatika.
Tanács rövid bemutatkozásában kijelentette: jól ismeri a magyar közigazgatást és az abban rejlő lehetőségeket. A legfontosabb célnak a digitális állam kiépítését nevezte, amelyet Észtország mintájára képzel el. „Úgy képzeli el, hogy az ügyintézés olyan legyen, mint a Revolutot, a Bookingot vagy a Boltot használni” – fogalmazott. A cél, hogy az állampolgároknak ne kelljen ugyanazokat a dokumentumokat újra és újra benyújtaniuk.
A digitalizáció jelenlegi állapota és a kihívások
Bár Magyarország a digitalizáció terén már a kilencedik helyen áll az Európai Unióban, Tanács szerint van még hova fejlődni. A legnagyobb akadálynak a sok különböző, egymástól elkülönítve működő állami információs rendszert tartja, amelyek miatt a végén az ügyintézők papíron dolgoznak. Problémaként említette azt is, hogy az informatikai kompetenciák „elfogytak a végeken”.
A leendő miniszter szerint az elmúlt években több milliárd forint ment fejlesztésre, de több mint 1000 milliárd úszott el a visszaélések miatt. Úgy véli, százmilliárdos összegeket lehetne spórolni hatékonyabb rendszerekkel. Külön kitért a kiberbiztonság területére, említve a külügyminisztérium kiberbiztonsági nehézségeit, az EESZT leállásait és a Kréta adatszivárgását. „A kibervédelmi kérdést át kell gondolni, ami a minisztérium felelőssége lesz” – jelentette ki.
MI-szabályozás és a jövő technológiái
A mesterséges intelligenciáról (MI) Tanács elmondta: az több, mint a ChatGPT, és egy modern, digitális államnak felelősséggel kell hozzáállni az MI-hez, észszerűen szabályozva azt. Hatalmas lehetőségeket lát benne, de szerinte még messze van attól, hogy vállalati, állami környezetben biztonsággal támogassa a munkát.
Tanács Zoltán a techoptimisták táborába tartozik. Egy februári hírlevelében a „humanoid robotok hajnaláról” írt, és kijelentette, hogy a humanoid robotok újra fogják definiálni az emberi civilizációt. „Küldetésemnek tekintem, hogy minden állampolgár és vállalkozás korszerű, kényelmes, mobilbarát és biztonságos digitális szolgáltatásokat tudjon használni, az állami adatvagyon értéket teremtsen, az ügyintézés kényelmes legyen” – írta feladatairól a leendő tudományos és technológiai miniszter.
Tudománypolitika és kutatói bérek
A tudománypolitika terén elismerte, hogy Magyarország nem áll jól. „Nincsenek természeti erőforrásaink, amire a nagyvilág igényt tartana, ezért a tudásba kell fektetnünk” – mondta. Vállalta, hogy a ciklus végéig az uniós átlag 2 százalékára emelik a GDP-ráfordítást a kutatás-fejlesztésre. Az alacsony kutatói átlagbéren mindenképp változtatni akar, és találkozna az MTA új elnökével és a kutatóhálózat vezetőivel. Nem tartja a kutatóhálózatba való visszatérést az egyetlen opciónak, de egyeztetni akar erről a kutatókkal.
Tanács Zoltán a tárca feladatának azt látja, hogy olyan stabil alapokat teremtsen, ami segíti a többi minisztérium munkáját. Minden ágazatban fel akarja építeni a digitalizációs, kiberbiztonsági, MI-s vezetőket, akik a saját területeik sajátosságait figyelembe véve nyúlnak a technológiához. Beszédét azzal zárta: „olyan nem lehet, hogy a miniszterelnök nem látogat el 10 évig az MTA-ra”, és miniszterként rendszeres párbeszédet folytatna a tudományos világgal.