A díszterem hangulata
Hétfőn délelőtt a pesti rakpart melletti MTA-székház dísztermében gyűltek össze a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagjai a 200. ünnepi közgyűlésre. A patinás épület falai között ritkán látott feszültség és várakozás keveredett: a leendő miniszterelnök, Magyar Péter (Tisza Párt elnöke) személyes részvételét jelentette be, ami a szakmai körökben rendszerváltó hangulatként emlegetett folyamat csúcspontja lehet.
Freund Tamás (MTA elnöke) köszöntőjében felidézte, hogy 2019-ben nagy veszteségek érték az Akadémiát, amikor a független MTA-t indoklás nélkül az Orbán-kormány megfosztotta kutatóhálózatától, és azt kormányzati irányítás alá helyezte. „A leendő magyar kormány és az Akadémia jövőbeli együttműködésének záloga, hogy Magyar Péter és a leendő tudományos-technológiai miniszter, Tanács Zoltán is részt vesz az MTA közgyűlésén” – mondta Freund.
Magyar Péter beszéde: a tudomány visszakaphatja méltóságát
Magyar Péter a pulpitusra lépve azzal kezdte: „Kevés nagyobb megtiszteltetés létezik egy magyar ember számára, minthogy a magyar társadalom által az egyik legmegbecsültebb közintézmény közgyűlésén felszólalhasson.” A leendő miniszterelnök szerint aggodalmat szül a tudományos közösségben, ha politikust lát a köreikben, de ez nem az ő hibájuk – az elmúlt 16 év adott okot erre.
Beszélt arról is, hogy a reformkor után most egy újabb korszakhatárhoz értünk, Magyarország történelmi lehetőséget kapott arra, hogy újabb rendszerváltás legyen, és ebben a tudománynak és a tudósoknak szerepe lesz – utalt a Tisza Párt választási felhatalmazására.
A Tisza Párt elnöke a tudományos közösséget Magyarország egyik legfontosabb tartóoszlopának nevezte, és közölte, hogy közösen kell dolgozni azért, hogy egy szabad, megbecsült tudományos szférában megérje tudományos utánpótlásunknak itthon kamatoztatnia a tehetségét.
Kiemelte: „Szomorú, de szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a tudományos és kutatói szféra az elmúlt évek politikai kurzusainak kárvallottjává vált.” Hangsúlyozta, hogy a kormány sokszor inkább ellenségként, semmint partnerként kezelte a tudományos közösséget. Az akadémiai szférában a hatalmat irritálta az autonómia, a kritikai gondolkodás, a valóság tényszerű feltárása, az adatvezérelt érvelés nem volt kívánatos. Szerinte a cél az volt, hogy eltéríthessék, engedelmességre kényszerítsék, ellehetetlenítsék a számukra nemkívánatos kutatókat és intézeteket.
A kutatói hálózat 2019-es átszervezését erőszakosnak nevezte, és megjegyezte, hogy a tudósok megkérdezése nélkül zajlott. „Erőből lenyomták akaratukat a tudósok torkán” – fogalmazott.
A zavaró tényező: Szabó Bálint
Magyar Péter érkezését Szabó Bálint (trombitás aktivista) próbálta megzavarni, aki az elmúlt években azzal vált ismertté, hogy rendszeresen trombitált különféle tüntetéseken. Szabó azt kérdezgette Magyartól, hogy lemond-e a mentelmi jogáról, illetve azt, hogy börtönbe megy-e. A Tisza Párt elnöke jelezte: az MTA nem cirkusz, és kérte Szabó eltávolítását. „Szerencsére egyre kevesebb a bohóc” – tette hozzá.
Az elnökválasztás tétje
A közgyűlés második napján, kedden választják meg az MTA új elnökét és főtitkárát. A négy jelölt – Pósfai Mihály (geológus), Borhy László (az ELTE volt rektora), Miklósi Ádám (etológus) és Perczel András (kémikus) – között a szakmai közvélemény szerint a tét nem kisebb, mint a magyar tudományos élet intézményi megújulása. Mindegyiküket a Qubit kérdezte arról, hogy mivel kezdenék elnökségüket, és hogyan látják saját esélyeiket.
Az Akadémia vezetése már a választások után sietett jelezni: egyetért a Tisza programjának céljaival, és készek visszafogadni a korábban elcsatolt kutatóhálózatot. A kutatóintézetek főigazgatói és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) is azt követeli az új kormánytól, hogy az MTA vegye vissza a kutatóhálózatot.
A tudományos rendszerváltás kontextusa
A helyzet hátterében az áll, hogy az Orbán-kormányok leválasztották az Akadémiáról a kutatóhálózatot, a magyar tudomány legfontosabb intézményrendszerét, és egyre durvább politikai kampányokat folytattak az Akadémia ellen. A viszonyt jellemezte, hogy Freund Tamás, az egyébként konzervatívnak számító akadémiai elnök hat év alatt nem tudta elérni, hogy Orbán Viktor (akkori miniszterelnök) fogadja őt.
A szakmai körökben rendszerváltó hangulatként emlegetett folyamat része, hogy Lovász László (Erasmus-díjas matematikus) április 30-án lemondott a HUN-REN Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület tagságáról, ami a tudományos lázadás szimbolumává vált.
Következtetés: a tét nem kisebb, mint a tudományos autonómia helyreállítása
Magyar Péter megjelenése az MTA közgyűlésén szimbolikus jelentőségű: a leendő miniszterelnök személyesen is jelezte, hogy a Tisza-kormány prioritásként kezeli a tudományos szféra helyreállítását. A kérdés most az: vajon a Tisza-kormány valóban képes lesz-e helyreállítani a tudományos autonómiát, vagy a politikai kontroll új formái jelennek meg? A következő napokban kiderül, hogy az új elnök és a kormány együttműködése milyen irányt vesz.