A matematikus visszavág: a konfliktus gyökere
Lovász László közleménye világos és határozott. Gulyás Balázs HUN-REN-elnök 2025 novemberében kérte fel a Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testületbe, és ő akkor azt hitte, tanácsaival szolgálni tudja a magyar tudomány ügyét. Most kilépett, mert a hálózat felsővezetői olyan kijelentéseket tettek, amelyekkel nem tud azonosulni.
A konfliktus konkrét és személyes. Gulyás Balázs és Jakab Roland vezérigazgató április 26-án a Telexben azt mondták, katasztrófának tartanák, ha a kutatóhálózat ismét az MTA alá kerülne. Lovász ezzel szemben az MTA elnökeként az utolsó két évét azzal töltötte, hogy az intézethálózatot az MTA-ból kiszakító kormányzati törekvések ellen harcolt. Álláspontja ebben a kérdésben, írta, teljesen ellentétes a HUN-REN vezetésének megnyilvánulásaival.
Ez nem csupán egy testületi tagság felszámolása. Ez egy nemzetközileg elismert tudós — az Erasmus-díjas matematikus, a diszkrét matematika legbefolyásosabb elméletalkotója — nyílt szembenállása a magyar kutatóhálózat vezetésével. A lemondás szimbolikus: azt jelzi, hogy a tudományos elit már nem hajlandó támogatni a HUN-REN vezetésének politikai játékait.
A rendszerváltás szimboluma: a HUN-REN lázadása
A Fidesz tudománypolitikai konstrukciója az április 12-i választási vereség után szinte azonnal inogni kezdett. Két hét alatt már egyértelmű, hogy a magyar tudományban teljes rendszerváltás jön.
A HUN-REN vezetése ellen nyílt lázadás van folyamatban. A kutatóintézeti főigazgatók és a kutatók is más hangon lépnek fel, mint korábban. Sokan követelik a HUN-REN eddigi urai, Gulyás Balázs és Jakab Roland tudományos közéletből való távozását. Az intézmények vezetői AI-gyanús bullshitekről és ordas hazugságokról írnak a HUN-REN felsővezetésének védekezésével kapcsolatban.
A konfliktus középpontjában a kutatóhálózat szervezeti jövője áll. Egymásra tromfoló megszólalók alakítanák át teljesen a HUN-REN-t. Reális opció, hogy az egészet visszateszik valamilyen formában a Magyar Tudományos Akadémia alá. Az azonban nagyon nem mindegy, hogyan. Sokan azt sem szeretnék, ha egy az egyben a régi rendszer jönne vissza.
Közben az MTA is éppen most fog új elnököt választani. A jelöltek, akik a pályázatuk benyújtásakor még sokkal óvatosabbak voltak, már azon versengenek, hogy ki tud határozottabban beleállni a rendszerváltó programba. Az esélyek latolgatásában az is komoly tényező, hogy kit mennyire tartanak Tisza-közelinek a jelöltek közül.
A háttér: a Fidesz tudománypolitikai háborúja
Kertész János akadémikus, a Széchenyi-díjas fizikus szerint az előző kormányzat valójában háborút viselt az MTA-val szemben. Ennek alapvetően nem tudománypolitikai oka volt, hanem az Orbán-rendszer mindenféle autonómiával szembeni averziója volt a meghatározó.
"Az MTA autonómiáját nem tudta elviselni az előző rendszer. Ugyanez vezette az egyetemek kiszervezését is, amik aztán emiatt ki is záródtak az EU-s diákcseréből és a nemzetközi kutatási pályázatokból. Az intézmények leválasztása mindenféle elképzelés és terv nélkül ment végbe, az, hogy mi lesz utána, nem volt végiggondolva. Folyamatos kapkodás, elképesztő, megalázó érdektelenség jellemezte a kutatókkal szembeni viszonyt" — mondta Kertész.
A Fidesz tudománypolitikai stratégiája a közoktatás és az egészségügy átalakításához képest valóban radikális volt. A kutatóhálózatot erőszakosan elorozták, az Akadémiát többszörösen megalázták és zsarolták, az éhbéren tartott, általános iskolai tanároknál kevesebbet kereső kutatók elleni politikai kampányokat folytattak. Mindezt felülről levezényelve, még a korábban konzervatív többségű akadémikusokat is sikerült maguk ellen fordítaniuk.
A kutatók elleni politika: a szervezeti depolitizálódás szükségessége
A 2019-ben az Akadémiáról leválasztott kutatóhálózatban dolgozók ezt testesítette meg a HUN-REN vezetése. Most azonban, amikor a választás után már a kutatóintézeti főigazgatók is más hangot ütnek fel, az intézmények átszervezése mellett áll ki a mezei kutatóktól a legnagyobb kutatási projektek vezetőin át.
A kutatók sokszor három-négyszázezer forintos nettó fizetésből élnek, miközben a HUN-REN vezetésének kilencmilliós havi fizetése van. Ez a szociális feszültség, kombinálva az intézményi autonómia hiányával, teljesen feloldódott a választás után.
A rendszerváltó hangulatra jellemző, hogy a HUN-REN eddigi urai ellen nyílt lázadás van folyamatban. A kutatóintézeti vezetők már a tudományos közéletből való távozásukat követelik. Az intézmények átszervezésének kérdésében azonban nincs teljes konszenzus — sokan azt sem szeretnék, ha egy az egében a régi rendszer jönne vissza.
Az MTA új elnöke és a Tisza-kormány kapcsolata
Az MTA új elnökének választása ezekben a napokban zajlik. A jelöltek már azon versengenek, hogy ki tud határozottabban beleállni a rendszerváltó programba. Az esélyek latolgatásában az is komoly tényező, hogy kit mennyire tartanak Tisza-közelinek a jelöltek közül.
Ez azt jelzi, hogy a magyar tudomány szervezeti jövője már nem csak a kutatók és az intézmények közötti vitáról szól, hanem a politikai rendszerváltás intézményi megvalósulásáról is. A Tisza-kormány tudománypolitikai orientációja még nem tisztázott, de az egyértelmű, hogy a Fidesz tudománypolitikai konstrukciója — amely a HUN-REN-re alapult — összeomlott.
Lovász László lemondása ennek a nagyobb folyamatnak a szimboluma. Az Erasmus-díjas matematikus, aki az MTA elnökeként az intézményi autonómia mellett harcolt, most nyíltan szembefordul a HUN-REN vezetésével. Ez azt jelzi, hogy a magyar tudományos elit már nem hajlandó támogatni a politikai játékokat. A rendszerváltás a kutatóhálózatban már nem jövőbeli lehetőség, hanem jelenlegi valóság.