Alig két hónappal a 2026-os parlamenti választások előtt kötött finanszírozási szerződést Hankó Balázs (volt kulturális és innovációs miniszter) a Kulturális és Innovációs Minisztérium az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvánnyal, amelyet a Nobel-díjas Krausz Ferenc vezet kuratóriumi elnökként. A Magyar Hang közérdekű adatigénylés révén megszerezte a dokumentumot: eszerint 2031 végéig összesen 261,7 milliárd forintot fizet a tárca az alapítványnak. Ebből idén április végéig már 22,4 milliárdot ki is utaltak, emellett évi 400 millió forintos, inflációkövető működési támogatásban is részesül a szervezet.
A szerződés feltételei
Az alapítvány vállalja, hogy „legalább 25 nemzetközileg elismert, világszínvonalú kutató, valamint mintegy 50 kiemelkedően tehetséges, gyorsan fejlődő fiatal kutató számára hozzon létre nemzetközi mércével is versenyképes kutatási környezetet, miközben országos tehetséggondozási rendszert épít ki” – közölte az alapítvány a lappal. A szerződés szerint a megállapodást csak a felek kölcsönös egyetértésével lehet módosítani, és az állam ezt akkor kezdeményezheti, ha az alapítvány jelentősen eltér a vállaltaktól, illetve ha Krausz Ferenc már nem tölti be a kuratóriumi elnöki posztot. A miniszter 180 napos felmondási idővel felmondhatja a szerződést, ha az alapítvány nem közfeladatokra fordítja a pénzt, vagy nem biztosítja az ellenőrzési feltételeket.
A KEKVA-konstrukció és a Tisza-kormány
Az alapítványt 2025 novemberében hozták létre közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) formájában – olyan konstrukcióban, amelybe korábban több mint háromezer milliárd forintnyi vagyont pakoltak át. A Tisza-kormány ígérete szerint ezeket a képződményeket megszüntetné. Krausz Ferenc korábban a Telexnek adott interjúban jelezte: amíg nem látják biztosítottnak, hogy a Tisza-kormány maradéktalanul betartja az előző kormánnyal kötött finanszírozási szerződést, addig nem vállalnak jelentős kötelezettséget. Az ügy újabb fejezete lehet a kutatásfinanszírozás és az intézményi függetlenség körüli vitának.
Hankó Balázs más támogatásai
Hankó Balázs nemcsak Krausz alapítványával volt bőkezű, hanem a fideszes holdudvarral és celebekkel is, amikor a Nemzeti Kulturális Alapból kellett támogatásokat osztogatnia. A [17 milliárd forint, egyedül döntött: Molnár Áron szerint Hankó Balázs kampánycélokra használta az NKA-t](/cikk/hanko-nka-17-milliard-molnar-aron-vad) című cikkünkben részletesen bemutattuk, hogyan osztott ki a miniszter egyedi döntésekkel milliárdokat. A [Fidesz: 5 milliárd forint szóródott szét — függetlenek kimaradtak](/cikk/fidesz-5-milliard-szinhazi-tamogatas-valasztas-elott) című elemzésünk pedig azt tárta fel, hogy a színházi támogatásoknál a független társulatok szinte semmit nem kaptak.
A nemzetközi kontextus
A nemzetközi pénzügyi szektor és a gazdasági szereplők bizalma az új kormányzat iránt – ahogy azt korábban elemeztük – a szabályozási kiszámíthatóság és az elszámoltatás irányába mutat. A KEKVA-konstrukciók megszüntetése a Tisza-kormány egyik kulcsígéret, amelyet a piacok is figyelnek. A [Transparency International Magyarország feltárása a 2645 milliárd forintnyi Tiborcz-közpénzről](/cikk/transparency-2645-milliard-tiborcz-tokealapok) jól mutatja, mekkora vagyontömegről van szó.
Krausz Ferenc és az Élvonal Alapítvány
Krausz Ferenc korábban a Telexnek adott interjúban jelezte: amíg nem látják biztosítottnak, hogy a Tisza-kormány maradéktalanul betartja az előző kormánnyal kötött finanszírozási szerződést, addig nem vállalnak jelentős kötelezettséget. A [Krausz Ferenc visszavág: fake news és jogi lépések az Élvonal-vita miatt](/cikk/krausz-ferenc-elvonal-alapitvany-vita-tehetseggondozas) című cikkünkben részletesen bemutattuk a konfliktust a Nemzeti Tudósképző Akadémiával.
Összegzés
A 261,7 milliárd forintos szerződés – amelyet a választások előtt két hónappal kötöttek – a KEKVA-konstrukciók egyik legnagyobb tétele. A Tisza-kormány ígérete szerint ezeket a képződményeket megszüntetné, de a szerződéses kötelezettségek és a nemzetközi kutatói környezet fenntartásának igénye komoly kihívás elé állíthatja az új vezetést. A következő hónapokban érdemes figyelni, hogyan alakul a kutatásfinanszírozás és az intézményi függetlenség kérdése.