A szóródás időzítése: a kampány alatt titkolózás
A Fidesz-kormány a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is a választások előtt döntött a kulturális támogatások sorsáról, de a nyertesek listáját csak később tette nyilvánossá. Ez a gyakorlat — amelyet a kampányban a Fideszt támogató zenészek jutalmazása is jellemzett — lehetővé teszi, hogy a döntésekről szóló nyilvánosság elkerülje a választási kampányt, és így ne lehessen közvetlenül összekapcsolni a közpénz-felhasználást a politikai támogatottság jutalmazásával.
A támogatási keret azonban folyamatosan zsugorodik. A korábbi 37 milliárdos keretből idén már csak 5 milliárd forint maradt, ami még a tavalyi 6 milliárdnál is kevesebb. Ez a csökkenés azt jelzi, hogy a kormány kulturális költségvetésének prioritásai jelentősen megváltoztak — vagy a rendelkezésre álló költségvetési tér szűkült meg.
A nyertesek térképe: Vidnyánszky, Kálomista, Tiborcz körei
A támogatások kiosztása világosan mutatja, hogy mely körök számítanak a kormány számára fontosnak.
Vidnyánszky Attila köre a legnagyobb nyertes. A Magyar Teátrumi Társaság 45 millió forintot kapott működésre, és további 75 millió forintot "rászoruló művészek támogatására". Ez összesen 120 millió forint, amely Vidnyánszky pozícióját a kormányzati kulturális szférában erősíti meg.
Kálomista Gábor Thália Színháza az éves milliárdos büdzsé mellett további 29 millió forintot kapott bemutatóra és nyári programokra. Ez a támogatás a már meglévő intézményi finanszírozás tetejébe jött.
A Karinthy Színház 117 millió forintot nyert, amely különösen érdekes, mivel a kőszínházak támogatásáról elvileg más testület dönt. A Karinthy azonban Vidnyánszky tanítványához köthető, ami arra utal, hogy a támogatási rendszer nem szigorúan szeparált.
Tiborcz István korábbi üzleti partnerei is részesültek. Az a KAP Kulturális és Gasztronómiai Kft., amely Orbán Andrásnak a cége, 20 millió forintot kapott. Orbán András 2010 márciusa és 2013 januárja között a Tiborcz István-érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. résztulajdonosa volt — ez a kapcsolat több mint egy évtizede megszűnt, mégis a cég továbbra is támogatást kap.
FLP Consulting Kft. — Fülöp Péter (a Teátrumi Társaság titkára) egyszemélyes cége — 45 millió forintot nyert egy "digitális platformra". A cég főtevékenysége papíron ingatlan bérbeadása, ami azt sugallja, hogy a támogatási rendszer nem szigorúan ellenőrzött.
L. Simon László köre a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítványon keresztül 10 millió forintot kapott konferenciára.
Különösen érdekes eset az egri Gárdonyi Géza Színház, amely 3 millió forintot kapott kifejezetten "országimázs építés" címszóval. Ez a megfogalmazás azt sugallja, hogy a támogatás nem szorosan vett kulturális cél, hanem politikai kommunikáció finanszírozása.
A kimaradottak: függetlenek szisztematikus kizárása
Ezzel szemben egyetlen független szervezet sem kapott támogatást. A HVG-nek ismert kimaradottak:
- Pintér Béla és Társulata: az egyik legismertebb független magyar színházi csoport
- FÜGE (Függetlenül Egymásért egyesület): a függetlenek szövetsége
- Káva Kulturális Műhely: amely színházi neveléssel és hátrányos helyzetűek segítésével foglalkozik; 29 millió forintos igényüket elutasították
- Láthatáron Csoport: amely családon belüli erőszakkal foglalkozó előadásaikra 6,6 millió forintot kértek, sikertelenül
A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) idén is összegyűjti majd a teljes elutasított pályázatok listáját, de a kormány nem teszi nyilvánossá az elutasítás indokait.
Az átláthatatlan döntési mechanizmus: a ködös kiírás
A támogatási rendszer a korábbi TAO-támogatások (Támogatás a Művészeteknek) megszüntetése után lépett életbe. Kezdetben többlettámogatásként hivatkoztak rá, de idővel a korábbi, jegybevétel alapú támogatást felváltotta egy teljesen követhetetlen rendszer.
Evek óta titkolják, hogy kik a döntéshozók és milyen szakmai szempontok alapján ítélik meg a milliárdokat. A szakmai szervezetek hiába követelnek adatokat — a kormány nem ad választ. Ez az átláthatlanság lehetővé teszi, hogy a döntések politikai megfontolások alapján szülessenek, anélkül hogy ezt nyilvánosságra kellene hozni.
Az eredeti "színházi" fókusz eltűnt, a mostani kiírás már csak ködösen "előadó-művészeti szervezeteket" említ. Ez a megfogalmazás lehetővé teszi, hogy olyan cégek is pénzhez jussanak, amelyeknek nincs közük a művészethez — ahogy az FLP Consulting vagy a KAP Kulturális és Gasztronómiai Kft. esete mutatja.
Az elutasított pályázatok sem nyilvánosak, így nem tudni, kiket és miért utasítottak el. Ez az információ-aszimmetria azt jelenti, hogy a támogatási rendszer működésérről csak a nyertesek és a kormányzati döntéshozók tudnak, a nyilvánosság pedig csak a végeredményt látja.
A szélesebb kontextus: a kulturális finanszírozás átalakulása
Ez a támogatási rendszer a magyar kulturális finanszírozás egy szélesebb átalakulásának része. A korábbi, jegybevétel alapú támogatást felváltotta egy közvetlenebb, kormányzati döntésen alapuló rendszer. Ez lehetővé teszi, hogy a kormány közvetlenül irányítsa, mely szervezetek kapnak pénzt és mely nem.
A támogatási keret csökkenése — a 37 milliárdról 5 milliárdra — azt jelzi, hogy a magyar kulturális szféra finanszírozása jelentősen szűkült. Ez a csökkenés különösen érdekes abban a kontextusban, hogy a kormányzati kulturális kommunikáció (mint az "országimázs építés") továbbra is finanszírozásban részesül.
A függetlenek szisztematikus kizárása azt sugallja, hogy a kormányzat a kulturális szférát politikai kontrolleszközként kezeli, nem pedig a művészeti sokszínűség és a szabad kifejezés finanszírozásaként.