93,6 milliárd forintot váltottak át a választás előtt

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lakossági devizabetétek összege 93,6 milliárd forinttal, több mint négy százalékkal nőtt a választást megelőző hónapban, így elérte a 2361 milliárd forintot. Ez annak tükrében különösen figyelemre méltó, hogy az utóbbi egy-két évben nem növekedtek érdemben a magánszemélyek magyarországi bankszámlákon devizában tartott megtakarításai – emlékeztetett a BiztosDöntés.hu.

Gergely Péter, a portál pénzügyi szakértője szerint a hirtelen ugrás mögött több ok együttes hatása állhat. Az egyik, hogy a választást megelőző bizonytalanságban sokan a pénzük egy részét jobbnak látták devizába, leginkább euróba fektetni. Ráadásul a március 7-i 399 forinthoz képest a hónap végére 383-as szint alá ment az euróhoz képest az árfolyam. Azóta pedig még tovább erősödött, jelenleg már 358-nál jár.

Az év eleji extra kormányzati juttatások, a kibővített 13. havi nyugdíj, a fegyverpénz vagy az előre kifizetett teljes évi otthontámogatás egy része is a devizaszámlákon landolhatott végül – emlékeztet Gergely Péter.

Banki verseny a devizaváltásban

A devizaváltásban az elmúlt években nagy lett a verseny, sok magyar kezdte el használni a külföldi pénzügyi szolgáltatók által kínált lehetőségeket, erre pedig a hazai pénzintézeteknek is reagálniuk kellett. A magyar bankok egy részénél a devizaszámláknál is megjelentek a kedvező díjszabású konstrukciók, és már több pénzintézetnél is elérhető a kedvezményes devizaváltás lehetősége.

Májustól pedig több banknál is változtak a feltételek. A Gránit Bank például teljesen megújította a lakossági számlacsomagjait, amelyekhez különböző összegű kedvezményes havi devizaváltás jár, csomagtól függően 350 ezer – 1,5 millió forint lett a havi keret. Az Ersténél havi 600 ezer forint a kedvezményes devizaváltás kerete. Az OTP Bank májustól már nem akciósan, hanem fixen díjmentesen kínálja a lakossági számlacsomagokhoz kapcsolódó szolgáltatását, amelyben az internetbankban, mobilbankban indított devizaváltásokat és átutalásokat havi 600 ezer forintig középárfolyamon számolják. Az MBH Bank a 100 ezer és 30 millió forint közötti műveleteknél egyedi árfolyamot ad az ügyfélnek, aki a rendelkezésére álló idő alatt eldöntheti, hogy a megadott árfolyamon végre kívánja-e hajtani a tranzakciót. A Raiffeisen Banknál pedig a kedvezményes devizaváltási szolgáltatásban nincs havi keret, annyi a korlátozás, hogy egy tranzakció összege 40 millió forintig terjedhet.

Mi lesz a banki árstop után?

A devizaváltási hullám hátterében az is állhat, hogy a banki díjak befagyasztása júliusban lejár. Emlékezetes volt, amikor az ársapkák nagy híve, Nagy Márton akkori nemzetgazdasági miniszter tavaly áprilisban belengette: mivel túl drágák a Magyarországon működő bankok, ezért a pénzintézetek vagy önként vállalják, hogy nem emelnek díjaikon, vagy ennél a szektornál is államilag vezetik be a díjkorlátozásokat.

A fenyegetés hatásos volt: előbb az OTP, az MBH, a CIB és a K&H Bank jelentette be, hogy „önkéntesen” elhalasztja a számlavezetési díjak inflációs emelését, majd egy napra rá az Erste, a Raiffeisen és az UniCredit is így döntött. A pénzintézetek lényegében mind hasonló vállalást tettek: egyrészt nem emelik a díjaikat 2026 június 30-áig, másrészt volt, aki némi kedvezményt is adott.

Az OTP Bank már közzétette, hogy mely tételeket emeli majd július elsejétől. A rossz hír, hogy szinte mindenhez hozzányúlnak, mindenhol nagyjából 4 százalékkal vagy valamivel afelett drágítanak: a normál számlavezetési díj például 1416 forintról 1478 forintra emelkedik, a Mastercard Online kártya kibocsátási díja 3292 forintól 3437 forintra nő, a belföldi ATM-ből a készpénzfelvétel díja a 150 ezres határig 165 forint + 1,79%-ról 172 forint + 1,79%-ra emelkedik. Emellett nőni fog a rendszeres átutalások felszámolható minimális és maximális díj is, ahogy a csoportos beszedési megbízások ára is.