A finanszírozási szerződés és az alapítvány jogi kerete
A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2025 végén lejáró Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) finanszírozási szerződésének meghosszabbítása során az Élvonal Alapítványhoz fordult. Az alapítvány 2026 februárjában 25 éves keretmegállapodást és 6 éves közfeladat-finanszírozási szerződést kötött az állammal, amely meghatározza az alapítvány céljait, teljesítménymutatóit, valamint a közfeladataira felhasználható támogatási összegek mértékét.
Krausz hangsúlyozta a szerződés szigorú jogi kereteit: "Az Élvonal Alapítvány működését a vonatkozó jogszabály határozza meg. Ez egészen világos, egyértelmű elemeket rögzít: minőség, mérhető, hangsúlyozom: mérhető teljesítmény és átlátható működés. Ezen kívül rögzít még egy nagyon fontos garanciát: ha a forrásokat nem a vállalt célokra használjuk fel, vagy nem érjük el a vállalt és mérhető célokat, vissza kell fizetni azokat." Ez a megközelítés alapvetően eltér az eddigi "évről évre történő finanszírozástól", amely Krausz szerint instabilitást okozott a tehetséggondozásban.
A tárgyalások menetének kronológiája és az adathiány
Madaras Márkó (Élvonal Alapítvány főigazgatója) pénteken kronológiai sorrendben ismertette az NTA-val folytatott egyeztetéseket. Az Élvonal 2025 nyarán kezdte a tárgyalásokat, és az alapítvány koncepcionálisan a kezdetektől jelezte: nem támogatja az egyetemi szintre fókuszáló tehetséggondozási modellt. A tárgyalások során az Élvonal részletes költségadatokat, háttéranyagot és kidolgozottabb szakmai programot kért az NTA-tól.
Madaras szerint az NTA nem mindig szolgáltatta a kért adatokat, sokszor többszöri kérés után sem. Az alapítvány később hiánypótlásra szólította fel az akadémiát, ami nem történt meg. Az Élvonal szerint a költségvetésben aránytalanságot és átláthatatlanságot is találtak. Kiss Gábor István (Élvonal Alapítvány kommunikációs igazgatója) így fogalmazott: "Az nem működik, hogy ha valaki, akivel partneri kapcsolatot akarunk létesíteni, kifogásolja, hogy szakmai kérdéseket tegyünk fel. Az Élvonal pedig nem lesz ATM."
Az aránytalanságok: 62-szeres különbség a diákonkénti finanszírozásban
Az Élvonal alapítványa részletes számításokat végzett az NTA költségvetésének elemzésére. Az alapítvány számításai szerint az NTA programjában egy középiskolai diákra körülbelül 70 ezer forint, egy egyetemi hallgatóra viszont 4,356 millió forint jut évente – ez 62-szeres aránytalanság. Krausz szerint ez a modell nem fenntartható, és nem felel meg a tehetséggondozás valódi céljainak.
Madaras Márkó konkrét példákat is felsorolt: "Az Élvonal Alapítvány értelmezése szerint az NTA által bemutatott adatok alapján 2026-ban hozzávetőlegesen 208 millió forint került felhasználásra szakmai rendezvényekre, például a szegedi Pick Aréna bérlésére, amelyből az NTA 120 millió forintot az Élvonal Alapítvány által biztosított támogatásból tervezhetett." Az NTA 2026-ban a Pick Arénában szervezte meg a Nobel-díjasok találkozóját, ahol Krausz Ferenc is előadott. Az Élvonal szerint a költségvetésből, ha a szakmai rendezvényeket levonjuk, az aránytalanság még szembetűnőbb lesz.
A "belpolitikai helyzet" és a bizalmas levelezés nyilvánosságra hozatala
A Telex cikkében Hegyi Péter (NTA programigazgatója) azt állította, hogy Krausz "belpolitikai helyzetre való tekintettel" hátrált ki az együttműködésből. Krausz erre azt reagált: Hegyi Péter egy bizalmas levelezés részletét hozta nyilvánosságra az ő előzetes beleegyezése nélkül. A fizikus szerint az ügy egyszerűen nem volt döntésre alkalmas állapotban, mert hiányoztak a transzparensen kért mérőszámok és adatok.
Krausz azt is utalt, hogy a további munkához az új kormány támogatására is szükség lesz, és várja a meghívást egyeztetésre az új kormány illetékeseitől. Ez a megjegyzés később a "belpolitikai helyzet" kifejezésként jelent meg a Telex cikkében, amit Krausz félreértelmezésnek tartott.
A Frontiers Campus és a fake news vád
A legélesebb vita a márciusban alapkőletételhez érkezett Frontiers Campus építésére fordított forrásokról szólt. A Telex cikke szerint Krausz a tehetséggondozási forrásokat a kampusz építésére kívánta átcsoportosítani, és ezért hátrált ki az NTA-finanszírozásból. Krausz kategorikusan tagadta ezt: "Ez egy az egyben fake news, alaptalan rágalom – jogi lépéseket teszünk ez ügyben."
A fizikus hangsúlyozta: "Szó sem volt arról, hogy a tehetséggondozási forrásokat a márciusban alapkőletételhez érkezett Frontiers Campus építésére csoportosítanák át." A közfeladat-finanszírozási szerződés szigorú jogi konstrukció, a célfeladatok közötti átjárhatóság kizárt, a tehetséggondozási sorról egyetlen forint sem csoportosítható át. Krausz azt is megjegyezte, hogy a Frontiers Campus építésére az idei első utalás sem elegendő, és a második folyósítás már az új kormány hatáskörébe esik.
Az Élvonal Alapítvány koncepciója és a hosszú távú finanszírozás
Krausz szerint az Élvonal Alapítvány alapvetően új megközelítést hoz a tehetséggondozásba. "Az Élvonal nem hogy nem veszélyezteti, hanem a magyar történelemben első alkalommal hosszú távon hivatott garantálni a tehetséggondozás támogatását. Szemben az eddigi évről évre történő finanszírozással" – mondta a Nobel-díjas fizikus. Az alapítvány kiemelt feladata az elhivatott középiskolás diákok azonosítása, kiválasztása és fejlesztése, versenyekre való felkészítése és mentorálása.
Az Élvonal Alapítvány saját és integrált tehetséggondozási programokon keresztül, valamint külsős partnerek bevonásával valósítja meg ezeket a feladatokat. Krausz szerint a program hálózati jellegű: "A mi programunkban több külső finanszírozó is van, öt egyetem és a HUN-REN is ide tartozik, a hálózat utánpótlást is biztosít a magyar egyetemeknek."
A jogi lépések és a transzparencia követelménye
Krausz végül jogi lépéseket helyezett kilátásba az általa alaptalan rágolamnak nevezett információk ellen. A fizikus szerint a Telex cikke egyoldalú és igazságtalan információközlés, amely nem tükrözi az Élvonal alapítvány valódi céljait és működési elveit. Krausz azt is megjegyezte, hogy a közfeladat-finanszírozási szerződés szigorú jogi konstrukció, amely garantálja a transzparens működést és az elszámoltathatóságot.
A vita végül azt mutatja, hogy a tehetséggondozás finanszírozásának reformja összetett kérdés, amely magában foglalja az aránytalanságok feloldását, a transzparencia biztosítását, és a hosszú távú finanszírozási stabilitás megteremtését. Az Élvonal Alapítvány és a Nemzeti Tudósképző Akadémia közötti konfliktus ezeknek a kérdéseknek a konkrét megnyilvánulása, amely az új kormány alatt várhatóan újra napirendre kerülhet.