A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint idén márciusban a bruttó átlagkereset 779 800 forintot tett ki, ami 9,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A nettó átlagkereset 546 ezer forintra ugrott, 11,3 százalékkal meghaladva a 2025 márciusi értéket.
A nettó keresetek gyorsabb emelkedését a KSH a családi adókedvezmény két körben történő kiterjesztésével, valamint a három- és kétgyermekes anyák adómentességével magyarázza. A 2025. július 1-jétől és a 2026. január 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény, illetve a 2025. október 1-jétől hatályos háromgyermekes anyák szja-mentessége, valamint a 2026. január 1-jétől érvényes kétgyermekes, 40 év alatti anyák adómentessége érdemben növelte a nettó jövedelmeket.
Alacsony infláció, magas reálbér
Az infláció márciusban mindössze 1,8 százalék volt, így a reálkereset 9,3 százalékkal nőtt – ez jelentősen meghaladja a tavalyi, 3–6 százalék közötti éves reálbér-növekedést. A KSH szerint az elmúlt egy évben a legmagasabb fizetésűek bére emelkedett a legkisebb mértékben, így valamennyit csökkent a kereseti különbség is.
Mediánkeresetek: még gyorsabb ütem
A mediánértékek még nagyobb emelkedést mutatnak: a bruttó mediánkereset 10,7 százalékkal 609 ezer forintra, a nettó mediánkereset 13,2 százalékkal 432 ezer forintra nőtt. A nettó medián gyorsabb ütemű emelkedése szintén az adókedvezmények hatásának tudható be, és arra utal, hogy az alacsonyabb kereseti szinteken nagyobb volt a növekedés, mint a magasabbaknál.
A fegyverpénz torzító hatása
Érdekesség, hogy a januári nettó átlagfizetés 40 ezer forinttal magasabb volt a márciusi értéknél – ezt a rendvédelmi dolgozóknak kifizetett hathavi fegyverpénz torzította, ami éves alapon 25 százalékos statisztikai átlagbéremelkedést eredményezett a választási kampányban. A torzítás azóta kifutott, így a márciusi adatok már a valós trendet mutatják.
Gazdasági kontextus
A kereseti adatok illeszkednek a friss gazdasági mutatók sorába: a GKI fogyasztói bizalmi indexe soha nem látott ugrást mutatott májusban, amit a Tisza-kormányba vetett hit hajt. A kiskereskedelmi forgalom márciusban 8,2 százalékkal nőtt, részben az üzemanyag-ársapka és a választási osztogatás hatására. A GDP 1,7 százalékkal bővült az első negyedévben, ami az utóbbi évek legjobb adata.
A nettó átlagkereset 11,3 százalékos növekedése és a 9,3 százalékos reálbér-emelkedés a munkaerőpiaci helyreállítás és a foglalkoztatási trend fordulópontját jelezheti – a politikai stabilitás és a befektetői bizalom helyreállításának gyakorlati munkahelyteremtési hatásáról tanúskodik, miközben a demográfiai kihívások (aktív korú lakosság csökkenése) ellenére a foglalkoztatási trend stabilizálódik.