Március: a kiskereskedelem nagy ugrása

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május 7-én közzétett adatai szerint 2026 márciusában a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 8,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez az utóbbi évek egyik legnagyobb ugrása – utoljára 2022 tavaszán mértek ennél nagyobb emelkedést, akkor a Covid utáni nyitás adta a bázist. A nyers adat szerint a növekedés 10,6 százalékos volt, de a KSH kiszűrte a húsvéthatást is, mivel idén áprilisra esett az ünnep, így a nagybevásárlások egy része átcsúszhatott a következő hónapra.

Az üzemanyag-ársapka: rövid távú löket, hosszú távú torzítás

A növekedés leglátványosabb motorja az üzemanyag-kiskereskedelem volt: itt 20,6 százalékos bővülést mértek. A kormány március 9-én jelentette be, hogy másnaptól ársapkát vezet be a benzinekre, ami két irányból is pörgette a forgalmat. Egyrészt a hónap első napjaiban sokan előretankoltak, másrészt a védett ár is vásárlásra ösztönzött – sőt, a határ közeléből külföldiek is átjöhettek tankolni, bár csak magyar rendszámmal lehetett élni a kedvezménnyel.

A Telex elemzése szerint ez jól mutatja az ársapka káros hatásait: miközben a magas üzemanyagárak miatt a fél világ csökkentette a keresletet, addig nálunk a cégek és a lakosság betároltak a védett áras üzemanyagból. A HVG hozzáteszi: a benzinforgalom megugrásában szerepet játszhatott az is, hogy a hónap első napjaiban sokan tankoltak még biztos, ami biztos alapon, de az is segíthette a forgalomnövekedést, hogy március 10-e után a viszonylagos olcsóság is vásárlásra csábíthatott.

A választási osztogatás: politikai kudarc, gazdasági siker?

A kiskereskedelmi adatok erősségéhez a Fidesz-kormány választások előtti jóléti intézkedései is hozzájárultak. A 13. és 14. havi nyugdíj, az adómentességek, a fizetésemelések és a fegyverpénz mind növelték a lakosság költési hajlandóságát. Bár ezek az intézkedések a kormánypártoknak politikai eredményt nem hoztak – a választást a Tisza Párt nyerte –, a fogyasztást erősen megemelték. A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: egyes intézkedések determinisztikusak voltak, vagyis tartósan nehezítik a költségvetési egyensúly tarthatóságát.

Az év első két hónapjában a kiskereskedelem forgalmának naptárhatástól megtisztított volumene még „csak” 3,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A márciusi 8,2 százalékos ugrás tehát részben a választási osztogatás késleltetett hatásának is köszönhető – a nyugdíjak és a fegyverpénz kifizetése ugyanis az első negyedévben történt.

Szakadék az egyes ágazatok között

A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,4, az internetes kereskedelemben 10 százalékkal nőtt a forgalom. Az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 10, a könyvesboltokban és számítástechnikai üzletekben 9,1, a bútorokból és műszaki cikkekből 7,3 százalékkal több fogyott. A gyógyszertárakban és illatszerüzletekben 6,5 százalékkal volt a forgalom nagyobb a tavaly márciusinál.

Az élelmiszer-üzletekben viszont csak 2,6 százalékos volt a bővülés – ezt a húsvét időzítése is torzította, mivel idén áprilisra esett az ünnep, így a nagybevásárlások egy része átcsúszhatott a következő hónapra. A KSH az adatokból kiszűrte a húsvéthatást, de a torzítás így is érzékelhető.

GDP-hatás és kilátások

A kiskereskedelem az elmúlt másfél évben folyamatosan húzta a magyar gazdaságot. A 2026 első negyedéves GDP-adat – 1,7 százalékos növekedés – mögött is a lakossági fogyasztás állt, az ipar és az építőipar mellett. A márciusi kiskereskedelmi adat megerősíti, hogy a fogyasztás továbbra is a gazdaság motorja, de a kérdés az: meddig tartható ez a lendület, ha a költségvetési hiány és az ársapkák torzító hatásai egyre erősebben jelentkeznek?

A HVG szerint a kiskereskedelem és a lakossági fogyasztás már nagyjából másfél éve fölfelé húzza a magyar gazdaságot, legnagyobb részben ennek tudható be, hogy 2024-ben és 2025-ben is épphogy a nulla fölé becsúszott a GDP-növekedés, és a szakértők 2026-ra is ettől várják azt, hogy a korábbinál egy kicsit jobban felpörög majd a gazdaság. A márciusi adat azonban azt is mutatja, hogy a növekedés erősen függ a kormányzati beavatkozásoktól – és ha ezek kifutnak, a fogyasztás is lassulhat.