A bizalmi index rekordméretű ugrása
Májusban soha nem látott mértékben, 16,1 ponttal ugrott meg a GKI Fogyasztói Bizalmi Indexe, ami 5,5 éves csúcsot jelent. Az index értéke -0,9 pont – ennél magasabb értéket eddig csak a 2002-es választások után, illetve 2018–2019 egyes hónapjaiban mértek. A GKI közleménye szerint a kormányváltást övező elvárásokkal magyarázható a hirtelen javulás: a lakosság elsősorban az ország következő 12 havi gazdasági helyzetének javulásában bízik – ez az alindex 33,4 ponttal nőtt egy hónap alatt.
A bizalom forrása: a gazdaságpolitikai fordulat
A saját pénzügyi kilátásaikat visszafogottabban ítélik meg az emberek (17,6 pontos emelkedés), ami arra utal, hogy a bizalmi ugrás inkább a gazdaságpolitikai fordulatba vetett bizalmat tükrözi, mintsem a háztartások tényleges helyzetének gyors változását. Az inflációs várakozások jelentősen mérséklődtek, és javult a munkanélküliek számának várható alakulására vonatkozó megítélés is. A GKI szerint a következő hónapok adatai mutatják majd meg, hogy a mostani ugrás tartós trendforduló kezdete-e, vagy csupán a kormányváltáshoz kötődő egyszeri várakozási csúcs.
Mit jelent ez a gazdaság számára?
A bizalmi index ilyen mértékű ugrása a kiskereskedelmi forgalom és a GDP-növekedés szempontjából is kedvező jel lehet. A fogyasztói bizalom erősödése általában a fogyasztási hajlandóság növekedésével jár együtt, ami tovább pörgetheti a gazdaságot. Ugyanakkor a GKI is felhívja a figyelmet arra, hogy a mostani ugrás mögött elsősorban a várakozások állnak, nem pedig a háztartások tényleges helyzetének gyors változása. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes-e tartósan fenntartani ezt a bizalmat, és a várakozásokat valós gazdasági eredményekké konvertálni.