Május 22-től 0,5 százalékponttal csökken a FixMÁP és a MÁP Plusz lakossági állampapírok kamata – jelentette be az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). A FixMÁP kamata 7-ről 6,5 százalékra, a MÁP Plusz sávos kamatozása pedig 6,5–7,5 százalékról 6–7 százalékra mérséklődik. Az ÁKK a javuló kamatkörnyezettel indokolta a lépést, amely az adósságkezelés költségeit hivatott csökkenteni.
Ezzel párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az államadósság az első negyedévben ötéves csúcsra, a GDP 77,9 százalékára ugrott. A bruttó adósság 69 012 milliárd forintra nőtt, ami 4099 milliárd forintos növekedés három hónap alatt. Az államháztartás hiánya április végére elérte a 3849,8 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett összeg 92 százaléka. A hiányt – privatizációs bevétel híján – az állam eladósodásból finanszírozza.
A kamatcsökkentés és az adósságcsúcs egyszerre mutatja az Orbán-kormány által hátrahagyott gazdasági örökség kettősségét: miközben a piaci környezet javul, a fiskális terhek továbbra is súlyosak. A Tisza-kormány előtt álló feladat – a hiány lefaragása és az adósságpálya csökkentése – éppen ettől a kiindulóponttól nehéz.
A kamatcsökkentés háttere
Az ÁKK közleménye szerint a lépést a megváltozott kamatkörnyezet tette indokolttá: a kötvénypiacokon és az egyéb releváns pénzügyi piacokon érdemi hozamcsökkenés zajlott le. A cél az adósságkezelés költségének csökkentése úgy, hogy közben megőrizzék a lakossági piac stabilitását is. Az érintett papírok – FixMÁP, MÁP Plusz, nyomdai MÁP Plusz, valamint az egy- és kétéves Kincstári Takarékjegyek – kamata egységesen 0,5 százalékponttal csökken.
Az adósságcsúcs okai
Az MNB adatai szerint az első három hónapban a bruttó államadósság értéke 4099 milliárd forinttal nőtt, ami gyakorlatilag megfelel az első négyhavi hiánynak, némi likviditási tartalékkal. A GDP-arányos mutató 74,6 százalékról 77,9 százalékra ugrott – ekkora ugrást utoljára a Covid-járvány idején láthattunk. Az Orbán-kormány 2010 óta 42 ezer milliárddal növelte az államadósságot, ami nominálisan megháromszorozódott.
A Tisza-kormány mozgástere
Az új kormány kiadási stopot rendelt el a felesleges kiadásokra, ugyanakkor ősszel várhatóan csökkenti a zöldségek és gyümölcsök áfáját 27 százalékról 5 százalékra, illetve emelik az alacsonyabb nyugdíjakat – ami további hiánnyal járhat. Kármán András pénzügyminiszter tervei szerint a 2026-os pótköltségvetés augusztus végén, a 2027-es büdzsé pedig ősszel kerülhet a parlament elé. A kérdés az, hogy a kamatcsökkentésből származó megtakarítás elegendő lesz-e az adósságteher kezelésére.
Piaci reakciók és kilátások
A befektetői bizalom helyreállítása – amely a Tisza-kormány egyik fő gazdasági ígérete – szorosan összefügg az adósságpálya fenntarthatóságával. A forint erősödése és a hozamok csökkenése kedvező környezetet teremt, de a magas hiány és az adósságcsúcs óvatosságra inti a piaci szereplőket. A következő hónapokban a pótköltségvetés részletei és a középtávú makrogazdasági előrejelzés adhat támpontot arról, hogy a kormány képes-e egyensúlyt teremteni a kiadási ígéretek és a fiskális fegyelem között.