Az erősödés mögött nem a Tisza Párt, hanem a jegybank és az euróbevezetés ígérete áll
Óriási eufória jellemezte a forint piacát az április 12-i választások után. A magyar deviza drasztikusan erősödött: az euróval szemben 10 százalékkal javult az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, a dollárral szemben pedig 307-nél áll a jegyzés. Utoljára 2022 februárjában, az ukrajnai háború kitörése előtt volt ennyire erős a forint.
De mi áll valójában a háttérben? Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint nem elsősorban a Tisza Párt győzelme, hanem a Magyar Nemzeti Bank szigorú monetáris politikája és az euróbevezetés belengetése. "Az elmúlt hónapok forinterősödését összességében nem a választásokhoz kötődő várakozások, sokkal inkább a monetáris politika befolyásolta, a következetes és szigorú jegybanki kommunikáció" — mondta a szakértő.
A Bank of America már decemberben azt prognosztizálta, hogy Tisza-kormány esetén 360 körüli euróárfolyam valószínű — ezt a szintet a piac szinte egy hét alatt elérte. Az erősödés azonban nem teljes meglepetés volt: a tavalyi devizapiaci mozgásokból már látszott, hogy egyre többen kezdenek a forint erősödésére fogadni, különösen miután a Tisza Párt gazdasági programjáról több részlet derült ki.
Molnár szerint a lengyel választás jó példa erre: ott nagyon jól kitűnt, hogy a választások előtt két héttel tért el a zloty jegyzése a régiós trendektől. "Emiatt is mondhatjuk azt, hogy az elmúlt hónapok forinterősödését összességében nem a választásokhoz kötődő várakozások, sokkal inkább a monetáris politika befolyásolta" — jegyezte meg.
Az euróbevezetés ígérete a kulcs — és a piacok ezt azonnal beárazták
Kármán András, a pénzügyminiszteri poszt várományosa 2024 szeptemberében nyíltan beszélt az euró bevezetésének lehetőségéről. Ez a bejelentés kulcsszerepet játszott abban, hogy a piac fokozatosan kezdte elhinni egy pozitív gazdaságpolitikai fordulatban. Vagyis nem pusztán politikai váltásról, hanem irányváltásról van szó — az EU-orientáció és a közös valuta bevezetésének perspektívája erősíti a forintot.
A Portfolio szerint hónapok óta érezhető volt a piacon, hogy valami készül: 16 év után reális lehetőséggé vált a kormányváltás. A befektetők egy része már 2025-ben elkezdett erre a forgatókönyvre pozicionálni — ezt a piaci körökben egyszerűen csak "Tisza-betként" emlegették. Ugyanakkor még közvetlenül a választás előtt is óvatos maradt a többség. A piaci várakozásokban benne volt a fordulat a pakliban, de egy kétharmados győzelem esélyét jellemzően csak 20–25 százalékra tették. Az általános forgatókönyv inkább egy jóval szorosabb eredmény volt, ami hosszabb politikai alkukat és bizonytalanabb átmenetet vetített előre.
Ehhez képest a mostani helyzet sokakat meglepett — és ez a meglepetés önmagában is fontos tényező a következő időszak gazdasági folyamataiban. A forint ennyire érzékenyen reagált az eredményre, a piac azonnal átárazta a helyzetet. A korábban emlegetett 360-as "célárat" szinte egy hét alatt elérte, sőt péntek délután már be is nézett ez alá a szint alá az árfolyam.
Az uniós pénzek és az euróbevezetés perspektívája
Az uniós források hazahozatalának ígérete szintén fontos tényező. Árokszállási Zoltán, az MBH Bank vezető elemzője szerint az uniós pénzek beáramlása "nagyon komoly segítséget jelentene a beruházások külső finanszírozásában", amely az elmúlt években jelentős kieséssel járt, hiszen nem érkeztek meg az uniós pénzek.
Árokszállási szerint az euró magyarországi bevezetésére reálisan 2030 után lehet esély, és ha ez megvalósul, az elemző szerint lejjebb mehetnek a magyar finanszírozási költségek, az állampapírhozamok és a kamatok is. Ez a perspektíva önmagában is erősíti a forintot, mivel a befektetők az euróbevezetés felé vezető utat árazzák be.
Bod Péter Ákos, a G7 szerzője szerint a forintárfolyam már a választás előtti napokban kezdett erősödni a kormányváltást valószínűsítő közvélemény-kutatási adatok ismeretében. A szavazás másnapján az erősödés ugrásszerű emelkedéssel folytatódott. "Az érdemi erősödés — különösen beszámítva a nemzetközi környezetben zajló folyamatokat, amelyek nyomán a törékeny valuták rendszerint gyengülni szoktak — egyértelmű bizalmi voksolás volt a piaci szereplők részéről."
Szintén megugrott a magyar állampapírok iránti kereslet a választás után, így javultak az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adósságkibocsátási kondíciói. A magyar kötvényhozamok e rövid időszakon belül bekövetkezett általános emelkedése, majd az április második felében beálló jelentős csökkenése nyilván nem a fundamentális tényezőknek tudható be — a gazdasági alapok rövid időn belül nem képesek érdemben változni.
De az év végére minden megváltozhat — a fundamentumok visszatérnek
Azonban a szakértők figyelmeztetnek: a mostani erősödés átmeneti. Árokszállási szerint a 360-365 forintos szint nincs összhangban a gazdasági fundamentumokkal. Az elmúlt években nagyon magas volt az inflációs többlet Magyarországon, aminek a következtében jóval drágábbak lettek az egyes termékek. Az infláció egy része ugyan "mesterségesen el van nyomva", de ahhoz, hogy az infláció kezelhető szinten maradjon, a jegybank 3 százalékos inflációs céljával konzisztens legyen, a jelenleginél gyengébb forintra van szükség.
"Mi arra számítunk, hogy az év végére a mostaninál valamivel gyengébb forint lesz, mert szerintünk a 370 feletti szint van inkább összhangban a magyar gazdasági fundamentumokkal" — mondta az MBH Bank vezető elemzője.
Bod Péter Ákos pedig rámutat: a magyar gazdaság növekedési teljesítménye 2022 és 2025 között mindössze 0,4 százalék volt. Ez önmagában is, de különösen regionális összevetésben roppant gyenge teljesítmény. Ugyanezen időszak alatt Csehország, Románia mintegy 4 százalékkal, Szlovákia és Szlovénia 5 százalékkal, Lengyelország és Bulgária 7-8 százalékkal tudott nőni hasonló külső viszonyok között, a horvát növekedési index pedig 11,1 százalék.
Az energiaárak robbanása és a geopolitikai kockázatok
Az ING szerint a 350-es euróárfolyam az év közepére reális cél, de az energiapiaci sokk továbbra sem ért véget. A közel-keleti helyzet bizonytalansága, az olaj- és földgázárak emelkedése nem kedvez a magyar fizetőeszköznek, ahogy hazánk külkereskedelmi vagy épp fizetési mérlegének sem.
A jövőbeni infláció már nem ennyire fényes, az energiaárak robbanása egyértelmű problémát jelent. Bár lehet valamilyen képünk a határidős árak alapján a várható energiaárakról, a tényleges történéseket Iránban nem látjuk előre, márpedig a háború lezárása vagy további elhúzódása alapvetően befolyásolhatja az árakat. A mostani árszint tartósan nem maradhat fenn: ha a Hormuzi-szoros tartósan zárva marad, akkor az áraknak felfelé kell csorogniuk, hiszen akkor világszinten kínálati hiány lesz, ami növeli az árakat; ha pedig megnyílik a szoros, akkor ez a kockázat várhatóan kiárazódik és csökken az ár.
Magyarország még a parlamenti választások után két héttel is a közép-kelet-európai régió fókuszában maradt. A piac egyértelműen optimista a forinttal kapcsolatban, és a befektetők minden gyengülést gyorsan vételi alkalomként használnak fel. A következő időszak legfontosabb eseménye a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntő ülése lesz, amelyet májusban az új kormány hivatalos megalakulása követ.
A jegybank szerepe és a kamatcsökkentés kérdése
Az elemzők szerint a jegybank nem fog kapkodni. A forint jelentős erősödése ellenére sem várható érdemi elmozdulás a lazább monetáris politika irányába. Varga Mihály jegybankelnök egyelőre nem kapkod a kamatcsökkentéssel, sőt, már az iráni háború kitörése előtt is inkább óvatos hangot ütött meg.
Az infláció egyelőre márciusban is meglepően alacsony maradt, részben talán az üzemanyagok védett árának köszönhetően is, ám vannak a drágulási ütem gyorsulása felé mutató kockázatok is. Varga Mihály óvatossága érthető, még ha a forint erősödése segít is kordában tartani az árak emelkedését.
Az hozamgörbe rövid végén a piac már áraz némi kamatcsökkentést, de az MNB várhatóan nem fogja elsietni a lazítást. Az elemzők szerint a görbe tovább laposodik, a hosszú végen pedig tovább szűkül az országkockázati prémium.
Összegzés: az év végére a fundamentumok döntenek
A forint tehát még kitart a mostani szinteken, de az év végére a fundamentumok, az uniós források beáramlása, az energiaárak alakulása és az euróbevezetés konkrét ütemezése dönti majd el a magyar deviza sorsát. Az ING szerint a 350-es euróárfolyam az év közepére reális cél, de az intenzív erősödés mögött olyan okok állnak, amelyek joggal erősítik a hazai fizetőeszközt: az uniós források hazahozatalának ígérete, az euróbevezetés perspektívája, és a Magyar Nemzeti Bank szigorú monetáris politikája.
Azonban Árokszállási Zoltán figyelmeztetése világos: a 360-365 forintos szint csak átmeneti jelenség. Az év végére a mostaninál valamivel gyengébb forint, 370 feletti szint lehet reális — az energiaárak robbanása, az inflációs kockázatok és a gazdasági fundamentumok miatt. A megelőlegezett bizalom napjai meg vannak számlálva, és az év végére a piac újra a valódi gazdasági teljesítményre fog figyelni.