Az uniós delegáció és a tárgyalások kontextusa
Az utóbbi napokban magas szintű egyeztetéseket folytatott a Tisza Párt vezetője az Európai Bizottság hazánkba látogató vezetőivel. Ez nem rutinszerű diplomáciai csere, hanem egy kritikus pont a magyar gazdaság és az EU-s finanszírozás viszonylatában. Magyar Péter szerint az uniós pénzek nem könyöradomány, hanem ellentételezés a magyarok által az Uniónak befizetett hozzájárulásért és Magyarország Európáért végzett munkájáért.
A tárgyalások során világossá tette, hogy a Tisza-kormány soha nem látott felhatalmazással és felelősséggel kezdi meg a munkáját. Az április 12-ei választáson szerzett kétharmados többség politikai súlyt ad az új kormánynak az EU-val való tárgyalásokban. "Egy dologban teljes az egyetértés: el kell indulnia a valódi munkának azért, hogy a magyar embereknek járó uniós források végre megérkezzenek Magyarországra" — fogalmazott a leendő miniszterelnök.
A delegáció érkezése azt jelzi, hogy az Európai Bizottság nyitott a magyar kormányváltásra, és hajlandó újratárgyalni azokat a kérdéseket, amelyek az előző kormányzat alatt megoldatlanok maradtak. Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője hangsúlyozta, hogy az EU-nak és Magyarországnak is érdeke, hogy minél gyorsabban eredményeket érjenek el.
Konkrét vállalások és reformok
A leendő kormány négy fő terület mentén kötelezi el magát: korrupcióellenes intézkedések, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, valamint az igazságszolgáltatás, sajtó és felsőoktatás szabadságának és függetlenségének visszaállítása. Ezek a pontok az Európai Bizottság számára kulcsfontosságúak a finanszírozási korlátozások feloldásához.
A korrupcióellenes intézkedések különösen fontosak, mivel az EU az elmúlt évek során számos magyar intézményt vizsgált a közpénzek felhasználása tekintetében. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás szintén hosszú ideig vitatott kérdés volt, amely az előző kormányzat alatt nem valósult meg. Az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállítása pedig az EU-s jogállamisági kritériumok között központi szerepet játszik.
Az Erasmus- és Horizon-probléma: a felsőoktatás szorultsága
A felsőoktatási intézmények számára különösen fontos az Erasmus- és Horizon-szerződések feloldása. Az Európai Unió Tanácsa 2022 végén tiltotta le az új szerződéseket a modellváltott egyetemekkel, mivel az EU-s költségvetést védte az összeférhetetlenségi kockázatoktól.
A vita gyökere a 2019–2021 között végigvitt modellváltás. A korábban állami fenntartású egyetemek többsége közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) fenntartásába került. A modell lényege, hogy az egyetem oktatási intézmény marad, de már nem állami költségvetési szerv, fenntartója pedig egy közfeladatot ellátó, magánjogi jogalanyként működő alapítvány.
Ma már 21 magyar egyetem működik ebben az alapítványi konstrukcióban, a hallgatók hozzávetőleg 70 százaléka tanul ezekben az intézményekben. Az Orbán-kormány szerint ez rugalmasabb gazdálkodást, versenyképesebb béreket, gyorsabb döntéshozatalt és erősebb vállalati-innovációs kapcsolatokat hozott a felsőoktatásba.
De az Unió kritikusan nézi a kuratóriumok összetételét és átláthatóságát. Volt kormánytagok, kormányközeli szereplők ülnek a kuratóriumokban, miközben közpénzből feltőkésített vagyon fölött rendelkeznek, formailag magánjogi keretek és felelősségi szabályok között. Az Európai Bizottság 2024 decemberében formálisan is elégtelennek minősítette az Orbán-kormány 2024 őszén végzett módosításait, és fenntartotta a 2022 óta érvényben lévő korlátozásokat.
A magyar kormány egyik legfurcsább, 2021 óta tartó EU-s konfliktusát akár heteken belül lezárhatja a május elején felálló új, Magyar Péter vezette kormány. Az Erasmus- és Horizon-szerződések feloldása nemcsak szimbolikus jelentőséggel bír, hanem konkrét pénzügyi és tudományos előnyöket hozna a magyar egyetemeknek.
A számok és a tét
Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely a Covid-válság utáni helyreállítási alapból még egy fillért sem sikerült lehívnia. A tét 3900 milliárd forint. Ez nem csekély összeg — a magyar költségvetés éves bevételének körülbelül 10 százaléka. Az elmúlt négy évben ez a pénz nem érkezett meg, miközben más tagállamok már felhasználták a helyreállítási alapot infrastruktúra, digitalizáció és zöld átmenet finanszírozására.
Az Európai Bizottság rugalmasnak tűnik az egyeztetésekben, de a tényleges forrásszerzéshez konkrét, mérhető lépésekre lesz szükség az első hónapokban. A magyar kormány részéről a legmagasabb szakmai szintű képviselettel folytatódnak a részletes, technikai egyeztetések — ezek komplex, ám sürgető folyamat első lépései.
A következőkben figyelni érdemes
A Tisza-kormány első száz napja kritikus lesz az EU-s pénzek tekintetében. A konkrét jogszabályi módosítások, az intézmények függetlenségének gyakorlati helyreállítása, valamint az Európai Ügyészséghez való csatlakozás ütemezése fogja megmutatni, hogy az ígéretek mennyire valósulnak meg. Az Európai Bizottság nyilvánvalóan nyitott az együttműködésre, de az EU-s költségvetési szabályok és a jogállamisági kritériumok nem rugalmasak. A magyar fél tehát nem csak ígérnie, hanem teljesítenie is kell — és ezt az EU ellenőrizni fogja.