A számok mögött: mit mutat az MNB jelentése?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közölte a pénzügyi számlák előzetes adatait, amelyek szerint 2025 első negyedévének végére a magyar államadósság a GDP 77,9 százalékára nőtt. Ez négy és fél éves rekordot jelent – utoljára 2021-ben, a Covid-járvány harmadik és negyedik hulláma idején volt ennél magasabb az arány – írja a Telex, a 444.hu és a HVG is.
A 74,6 százalékos 2024 végi értékhez képest 3,3 százalékpontos emelkedés történt. Mindez úgy, hogy a gazdaság az első negyedévben éves szinten a nyers adatok szerint 1,7 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján pedig 0,8 százalékkal nőtt. A trend azonban aggasztó: az államadósság GDP-arányosan 2023-ban 73,3, 2024-ben 73,5, 2025 egészében 74,6 százalék volt, vagyis folyamatosan romlik.
A kiköltekezés anatómiája
A hirtelen romlás oka a választási kiköltekezés. Az államháztartás nettó finanszírozási igénye az első negyedévben 2130 milliárd forintot tett ki – ez a negyedéves GDP 10,9 százaléka. A központi költségvetés 3420 milliárd forintos hiánnyal zárta az első három hónapot. Az MNB adatai szerint az államháztartás alszektorai közül a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 2452 milliárd forint, a helyi önkormányzatok finanszírozási képessége 291 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké pedig 32 milliárd forint volt.
A bruttó adósságállomány 69 012 milliárd forintra nőtt. Ebből 60 833 milliárd forintot tettek ki a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, 7472 milliárd forintot a felvett hitelek és 707 milliárd forintot a betétek. Az adósságállományon belül 22 773 milliárd forint (33 százalék) volt a devizában denominált tartozás, a külföldi hitelezőkkel szemben 25 199 milliárd forint, a belföldi szektorokkal szemben pedig 43 813 milliárd forint tartozás állt fenn.
Az új kormány öröksége
A Telex szerint az előző kormány súlyos kiköltekezése miatt egyáltalán nincs könnyű helyzetben Kármán András (Tisza Párt, az új kormány pénzügyminisztere). A parlamenti meghallgatásán már vázolta, hogyan szeretne megbirkózni a hagyatékkal. A kérdés most az: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e megfordítani a trendet, vagy az államadósság tovább emelkedik?
A pontA korábban már elemezte, hogy Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök) a Facebookon közölte: birtokukba jutott egy kormányzati számítás, amely 6,8 százalékos hiányt jelez előre. A mostani adatok ezt a képet erősítik: a NER utolsó negyedévének kiköltekezése mély nyomot hagyott a költségvetésen.
Nemzetközi kontextus és piaci reakciók
A forint a választások után 360 forint/euró szintre erősödött, ötéves csúcsra – a piac azonban nem a kormányváltást, hanem a kiszámítható gazdaságpolitikát árazza be. A GKI fogyasztói bizalmi indexe soha nem látott ugrást mutatott: 16,1 pontot javult – ilyen hirtelen emelkedésre a mérések kezdete óta nem volt példa. A kiskereskedelmi forgalom márciusban 8,2 százalékkal nőtt, amit a KSH szerint az üzemanyag-ársapka és a választási osztogatás egyszerre pörgetett.
A kérdés azonban az, hogy a fogyasztói optimizmus és a piaci bizalom meddig tart ki, ha az államadósság tovább emelkedik. Az OECD friss jelentése szerint Magyarországon az átlagbért kereső, gyerektelen munkavállalók bérének 41,2 százalékát vonják el adók és járulékok – ez a régió egyik legmagasabb aránya. A Tisza Párt adócsökkentési tervei – köztük a minimálbér után 9 százalékos szja – éppen ezt a terhet próbálnák csökkenteni, de a kérdés az, hogy a költségvetési mozgástér ezt lehetővé teszi-e.
Következtetés: a trend megfordítása a tét
Az államadósság 77,9 százalékos szintje nem katasztrófa, de figyelmeztető jel. A NER utolsó negyedévének kiköltekezése 2130 milliárd forintos hiányt hagyott az új kormányra, és a trend folyamatos romlást mutat. A Tisza-kormány előtt álló feladat nem kisebb, mint a költségvetési pálya megfordítása – úgy, hogy közben a gazdasági növekedést is fenntartsa. A következő hónapokban kiderül, hogy Kármán András (Tisza Párt, pénzügyminiszter) tervei elegendőek-e a helyzet kezelésére, vagy az államadósság tovább emelkedik.