Eljárásjogi döntés Luxemburgból

Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön eljárásjogi döntést hozott Orbán Viktor (volt miniszterelnök, Fidesz-alapító) és a 24.hu közötti sajtó-helyreigazítási perben. A luxembourgi testület kimondta: az uniós médiarendelet (EMFA) nem alkalmazható az ügyben, mert a kifogásolt cikk 2024. március 17-én jelent meg, hónapokkal a rendelet hatálybalépése előtt. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának véleménynyilvánítási szabadságot garantáló 11. cikke sem vehető figyelembe, mivel az ügy nem tartozik az uniós jog alkalmazási körébe.

A döntés nem érinti a per tartalmi kérdéseit: azt, hogy a 24.hu felelős-e egy másik tagállamból átvett állításért, vagy hogy hol húzódik a határ a sajtószabadság és a személyiségi jogok között. Ezeket a magyar bíróságnak kell eldöntenie, immár az uniós jogi keret nélkül. A Bíróság ítélete inkább eljárásjogi és hatásköri döntés volt, nem pedig állásfoglalás arról, hogy a 24.hu vagy Orbán Viktor állítása megalapozottabb-e.

A per háttere: Spar, vagyonkimentés és egy rokon befektetése

A per tárgya egy 2024. március 17-én a 24.hu-n megjelent cikk, amely „A Spar elkezdte kimenteni vagyonát Magyarországról” címet viselte. Az írás szemlézte Hans Reisch (Spar Austria vezérigazgató) nyilatkozatát, amelyet az osztrák Lebensmittel szaklapban tett. Reisch szerint Orbán Viktor arra kérte a vállalatot, hogy egyik rokona befektethessen a Spar magyar leányvállalatába. A cikk idézte Reisch szavait, miszerint a miniszterelnök „zaklatja” a nagy élelmiszerláncokat, és a Spar „Orbán karmaitól” védi a magyarországi működését.

Orbán Viktor magánszemélyként helyreigazítást kért a 24.hu-tól, arra hivatkozva, hogy az állítás valótlan. Miután a portál nem tett eleget a kérésnek, a volt miniszterelnök pert indított a Fővárosi Törvényszéken. A 24.hu első fokon megnyerte a pert, a bíróság szerint a cikk a közügyek megvitatása körébe tartozott. A Fővárosi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte az ítéletet eljárási hiba miatt, így a per elölről kezdődött.

Több szerkesztőség is célkeresztben

Orbán Viktor nemcsak a 24.hu-t perelte be. 2024-ben magánszemélyként számos más szerkesztőség ellen is pert indított, köztük a 444.hu, a Klubrádió, a Hírklikk, az Index.hu és az Economx ellen. Az érintett oldalak mind szemlézték a Spar-vezérigazgató nyilatkozatát. Első fokon többször nyertek a szerkesztőségek, de a Kúria jellemzően Orbán Viktornak adott igazat. A Kúria például megsemmisítette a Pécsi Stop elleni per első- és másodfokú ítéletét is.

A Spar és a kormány viszonya

Az ügy hátteréhez tartozik, hogy az Orbán-kormány és a Spar közötti viszony nem volt felhőtlen. Az elmúlt években több, kifejezetten a kiskereskedelmi szektort érintő intézkedés született: különadók, árstopok és kötelező akciózási szabályok. Ezek az intézkedések a külföldi tulajdonú láncokat – köztük a Spart – közvetlenül érintették, és több alkalommal is kritikát váltottak ki a vállalat részéről. A Spar feljelentést tett az Európai Bizottságnál, és átszervezte magyarországi működését.

Mi következik?

A magyar bíróság most az uniós jogi keret nélkül, tisztán a magyar szabályok alapján folytatja az eljárást. A per valódi, tartalmi kérdései nyitva maradtak: egy magyar sajtótermék felelős-e egy másik EU-tagállami lapból átvett állításért, elég-e a „hű idézés”, vagy ilyenkor is bizonyítani kell az állítás valóságát. A döntés precedensértékű lehet a hasonló, folyamatban lévő perekben. A kérdés az: vajon a magyar bíróság a sajtószabadság vagy a személyiségi jogok védelmét helyezi előtérbe?