Orbán Anita (Tisza Párt, külügyminiszter) a Válasz Online-nak adott interjújában vázolta a magyar diplomácia új irányát. A miniszter szerint a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) zajló átvilágítás során szobáról szobára haladnak, de a fizikai vizsgálat csak az első lépés: az apparátus és az IT-rendszer is sorra kerül. Orbán Anita hangsúlyozta, hogy nem terveznek politikai alapú tisztogatást, és nincs olyan szabály, hogy „ki az összes futsalossal!”. A stílusváltás jegyében kijelentette: „Nem szólunk be nagyköveteknek, nem jelenünk meg rövidnadrágban.”
Az uniós pénzekkel kapcsolatban egyenesen fogalmazott: „Miért nem jöttek az uniós pénzek? Mert ellopták őket. Pont.” Hozzátette, hogy hatalmas apparátus dolgozik azon, hogy az utolsó eurócentig hazahozzák a forrásokat. A kárpátaljai magyarok jogainak rendezését a kétoldalú kapcsolatok és Ukrajna uniós csatlakozásának előfeltételeként nevezte meg. A miniszter szerint a partnereknek érezniük kell, hogy Magyarország újra megérkezett Európa szívébe.
Új stílus, professzionális csapat
Orbán Anita kiemelte, hogy a diplomáciai stílusváltás részeként múlt héten meghívta az összes Budapestre akkreditált diplomáciai képviselet vezetőjét, és állománygyűlést is tartott – ezekre 12 éve nem volt példa. Azt is elmondta, hogy a Szijjártó-korszak munkatársai nem kizáró okok, hiszen „lehetett az eskü szellemében dolgozni Szijjártó Péter alatt is”. A jövőben a szakmai felkészültség és a sértetlen integritás lesz a mérvadó, és középtávon vissza kívánják hozni a kötelező versenyvizsgát a külügyi pályára lépők számára.
Vörös vonalak és pragmatizmus
A szomszédságpolitikában Orbán Anita határozott vörös vonalakat húzott. Ukrajna kapcsán kijelentette: „Kijevből Budapestre Beregszászon át vezet az út.” A kétoldalú kapcsolatok rendezését a kárpátaljai magyar közösség oktatási és nyelvhasználati jogainak helyreállításához kötötte, és addig nem lépnek tovább Ukrajna uniós csatlakozása irányába, amíg nincsenek konkrét eredmények. Szlovákia esetében a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzások és az ezek bírálatát büntető pozsonyi jogszabályok jelentik a fő akadályt. Oroszországgal pragmatikus kapcsolatokra törekednek, ugyanakkor a Kárpátalját ért május 13-i dróntámadás után azonnal bekérette a budapesti orosz nagykövetet.
Uniós pénzek és nemzetközi kapcsolatok
Orbán Anita szerint az Európai Bizottság munkatársainak hozzáállása kifejezetten pozitív, és ők is tudják, hogy a magyar embereknek járnak ezek a források. A miniszter elmondta, hogy a magyar diplomácia bilaterális utakon – az egyes fővárosokban – igyekszik küzdeni az uniós pénzekért. Az interjúban szóba került Orbán Anita korábbi szerepvállalása is: 2010 és 2015 között Magyarország energiabiztonságért felelős utazó nagykövete volt. Elmondása szerint 2014 elején-közepén vált világossá, hogy az orosz energiafüggés fenntartása lenne az egyik fő feladata, ami nagyon zavarta, különösen a Pakssal kapcsolatos döntés. „Utána már látszott, hogy csúszunk egyre lejjebb” – mondta, hozzátéve, hogy 2015 eleji távozását jócskán megelőzte, hogy tájékozódott a kormányon kívüli pozíciókról.
Következtetés
Orbán Anita interjúja egyértelműen jelezte, hogy a magyar külpolitika új szakaszba lép: a hangsúly a professzionális diplomácián, a kompromisszumkészségen és a világos érdekérvényesítésen van. A következő hónapokban kiderül, hogy a meghirdetett irányvonal mennyire válik be a gyakorlatban, és hogy sikerül-e az uniós forrásokat is felszabadítani.