"Álljak szépen félre"

Halmos Ádám, a Libri Könyvkiadó volt ügyvezetője és kisebbségi tulajdonosa a Telexnek adott interjújában részletesen beszámolt arról, hogyan vette át az irányítást a Mathias Corvinus Collegium (MCC) a magyar könyvpiac meghatározó szereplője, a Libri-Bookline felett. A fordulópont 2020-ban következett be, amikor az MCC megvásárolta Spéder Zoltán 25,4 százalékos részesedését. Halmos elmondása szerint ekkor jelent meg a cégnél Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke és a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára.

"Félreérthetetlen volt számomra a pillanat, amikor az MCC kuratóriumát vezető, illetve a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkáraként is tevékenykedő Orbán Balázs feltűnt a színen. A felvásárlás mindent felülíró akarásának aktora volt. Egyértelműen azzal a felhatalmazással és küldetéstudattal érkezett, hogy ő majd elintéz mindent a Librin belül, én pedig kisebbségi tulajdonosként álljak szépen félre" – idézte fel Halmos.

A konfliktus hónapokig tartott. Halmos szerint felszólították, hogy mondjon le az ügyvezetésről, hagyja abba a könyvkiadást, és 24 órán belül költözzön ki az irodájából. A szervezeten belül szerinte "páriává" vált. Végül eladta tulajdonrészét és megalapította az Open Books Kiadót. Az MCC 2023-ra további részvénycsomagokat szerzett, így 98,41 százalékos tulajdonossá vált a Libri Csoportban.

A piac behúzta a fülét-farkát

Halmos szerint a helyzet azért is aggasztó, mert a piaci szereplők nem mertek fellépni a legnagyobb szereplővel szemben. "Bár tehetséggondozónak adta ki magát, valójában az államot képviselte, márpedig ahol az állam megjelenik, ott megszűnik a verseny, mert egy személyben testesül meg a korlátlan erőforrás és a törvényalkotói akarat. A piac pedig fülét-farkát behúzta, mert mégsem szállhatnak szembe a legnagyobb szereplővel. Úgyhogy gond nélkül tudtak később újabb kiadókat vásárolni, és tovább terjeszkedni. Egy idő után a GVH már a fáradságot se vette arra, hogy vizsgálódjon" – fogalmazott.

Balázs Eszter Anna, a Kolibri Kiadó korábbi főszerkesztője is megerősítette, hogy az MCC megjelenésével veszélybe került a kiadói függetlenség. "Ez azt is jelentette ugyanis, hogy a kiadói függetlenségünk veszélybe került. Igaz, kevés olyan eset volt – és tudtommal ez a mai napig így van –, amikor tetten érhető a közvetlen cenzúra, de az új könyvtörvények és a sokszínűségnek az Orbán-kormány általi szitokszóvá tétele azért egyértelmű irányt jelölt ki" – mondta.

Árkötöttség és fóliázás

A cikk a 2024-ben elfogadott árkötöttségi törvényt is kritikával illeti, amely szerint az új könyvek ára a megjelenést követő egy évben legfeljebb 10 százalékkal csökkenthető. Rados Richárd, a Jaffa Kiadó ügyvezetője szerint ez elsősorban a nagy könyvkereskedelmi láncoknak kedvez, miközben a kisebb kiadók mozgásterét szűkíti. A megszólalók közül többen sürgették a gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódó, a könyvek fóliázását előíró rendelet eltörlését, valamint az e-könyvek és hangoskönyvek jelenlegi, 27 százalékos áfájának csökkentését.

Örökölt könyvpiac

A könyvpiac jelenlegi állapotát kimondottan borús árnyalatokkal festi le az Open Books Kiadó április 28-án közzétett vitairata. A Magyarország olvas – Helyzetjelentés és vízió a hazai könyvpiacról című dokumentum rávilágít a könyvszakma válságának komplexitására és arra is, hogy a kialakult helyzet egy-egy elemének megváltoztatása önmagában nem elég. A folyamatról ebben, az utóbbi másfél évtized hazai könyvpiaci trendjeiről szóló cikkünkben írtunk részletesen.

Az állam jelenléte nem teljesen új dolog a könyvpiacon. A Kádár-korszakban a könyvkiadás jelentős állami támogatást kapott, a kiadványok így kedvezőbb áron kerültek forgalomba, a dotáció azonban természetesen az ideológia határain belül mozgó műveknek kedvezett. A politikai kényszerekkel terhelt piacon akkoriban alig két tucat kiadó tevékenykedett.

A rendszerváltozás aztán a könyves szektorban is mindent megváltoztatott. A Magyarországon kiadott könyvek példányszámát 1960 óta számontartó KSH adatai szerint az utóbbi hatvanöt évből 1989 és 1990 volt a két leggazdagabb idehaza: 1989-ben 108,4 millió, míg 1990-ben 113,1 millió példány került a piacra. Az eladások volumene azonban a harmadára csökkent alig tíz év alatt.

Következtetés

A könyvpiac jövője szempontjából kulcskérdés, hogy az új kormányzat hogyan viszonyul a szektorhoz. Az Open Books Kiadó vitairata szerint "az olvasás nem luxus – fogalmazott –, hanem a tanulás, az árnyalt gondolkodás, a döntésképesség feltétele. Fontos tehát, hogy a kormányzat a könyvkiadást ne a szórakoztatóipar részének tekintse, hanem stratégiai ágazatnak az oktatással egyetemben." A kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes lesz-e visszafordítani a folyamatokat, vagy a könyvpiac továbbra is a politikai és gazdasági érdekek játékszere marad.