Szerda délután a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök egyértelmű üzenetet küldött az ország önkormányzatainak: a szolidaritási adót be kell fizetni. A bejelentés azután érkezett, hogy a kormányváltást követően több település – köztük Budapest, Szolnok, Érd, Nagykanizsa, Orosháza, Ajka, Szentes, Hódmezővásárhely és a főváros XVIII. kerülete – megtagadta a befizetést. A városvezetők arra hivatkoztak, hogy ne a leköszönő Orbán-kormány rendelkezzen az összegről.

„Addig jogos elvárása a kormánynak és az országnak, hogy mindenki teljesítse a jogi kötelezettségét” – mondta a miniszterelnök. A kormányülésen döntés született arról is, hogy széleskörű egyeztetési folyamatot kezdeményeznek az önkormányzatokkal, de a felülvizsgálat nem ad felmentést a hatályos fizetési kötelességek alól.

A szolidaritási adó drámai növekedése

A szolidaritási adó összege az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt. 2020-ban még 58 milliárd forintot tett ki, 2026-ra viszont a kormány már közel 396 milliárd forintra számít ebből a forrásból. Ez az állam várható bevételeinek már egy százalékát jelenti. A települések mindössze 4 százaléka fizeti a teljes összeg 60 százalékát – vagyis a teher rendkívül koncentrált.

Az adó jogi vitákat is kiváltott. A főváros 2023-ban pert indított a kötelezettség miatt. A Fővárosi Törvényszék és a Kúria is egyetértett abban, hogy a kormány jogellenesen vont le hozzájárulást a főváros számlájáról, ám végül az Alkotmánybíróság nem találta alaptörvény-ellenesnek az elvonást. Így a jogi út nem járt sikerrel.

Budapest különösen nehéz helyzetben

A főváros helyzete különösen kritikus. Karácsony Gergely főpolgármester korábban levélben kért halasztást az államkincstártól az áprilisban esedékes 37,1 milliárd forintos idei második szolidaritási hozzájárulás részlet befizetésére, arra hivatkozva, hogy az veszélyeztetné a fővárosi önkormányzat működését és a közfeladatok ellátását. A választást követő kormányzati interregnumban a Magyar Államkincstár (MÁK) 60 napos haladékot adott.

Most azonban újabb tétel is felsorakozott. A Területfejlesztési Alapba május végéig 10,3 milliárd forintot kellene befizetnie a fővárosnak. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Népszavának elmondta: „A befizetés önkormányzatonkénti összegét a költségvetési törvényben előírtak szerint az államháztartásért felelős miniszter, a területfejlesztési tárcával egyetértésben rendeletben határozza meg. Az új rendelet megalkotása az új kormányra, pontosabban a pénzügyminiszterre vár. A fővárosnak az első negyedéves adatok alapján 10,3 milliárdot kellene május végén befizetnie, amiből novemberben visszajárna 5 milliárd, jövő márciusban meg a teljes összeg, de ez a pénz most nagyon hiányozna.”

A fővárosi kerületektől összesen 8 milliárdot szednének be, de sok más településnek is fizetnie kellene, többségüktől inkasszóval hajtanák be. Ez aligha csengene jól kormányváltás után. A Magyar-kormánynak pár napja maradt arra, hogy kimásszon a politikai csapdából.

A miniszterelnök álláspontja

Magyar Péter a sajtótájékoztatón elismerte, hogy a rendszer hosszú távon nem fenntartható. „Kivéreztették a fővárost és több nagyvárost is” – mondta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lehet egy egységes, mindenkinek ugyanolyan megoldást találni, mert a szolidaritási adó és más megvonások is különböző mértékben érintették az önkormányzatokat.

A miniszterelnök felajánlotta, hogy ha ebben tud segíteni Karácsony Gergelynek, áll elébe, és több kollégája is állt már elő erre javaslatokkal. „Eddig is meg lehetett ezt oldani” – tette hozzá, utalva arra, hogy a főváros korábban is teljesíteni tudta a befizetéseket. Azt is megjegyezte, hogy a főváros működését elég közelről követte, „néha már-már úgy tűnt, hogy túl közelről”.

A hosszú távú kilátások

A kormány széleskörű egyeztetési folyamatot kezdeményez az önkormányzatokkal. Először az illetékes minisztériumnak fel kell dolgoznia a települések javaslatait, aztán a költségvetés fényében meghozni a változtatási javaslatokat. Magyar Péter szerint az önkormányzatok néhány ügyben széttartanak, néhányban meg ugyanazt akarják, és a kormányzatnak is voltak vállalásai. „Ezt össze kell hangolni, és meg kell találni a megoldást” – mondta.

A kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes lesz-e olyan kompromisszumot találni, amely egyszerre biztosítja a költségvetési bevételeket és az önkormányzatok működőképességét. A szolidaritási adó ügye az első komoly próbatételek egyike az új kormány számára – és a következő hetekben kiderül, hogy a széleskörű egyeztetés valódi változást hoz-e, vagy csak a befizetés kényszerét enyhíti átmenetileg.