Siófokon, a Debreceni Egyetem campusán Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szervezetének (TÖOSZ) volt elnöke, 22 évig Tab polgármestere, jelenleg egyetemi campusigazgató egy olyan önkormányzati reformjavaslatot ismertetett, amely egyszerre sürget azonnali pénzügyi segítséget és hosszú távú strukturális átalakítást.
A szakember szerint a jelenlegi rendszer pótlólagos támogatások nélkül nem tartható fenn. Az önkormányzati szektor GDP-arányos súlya a rendszerváltozás óta a harmadára, a GDP 12-15 százalékáról 4-5 százalékra csökkent. A szektorra jutó évi 4000 milliárd forintból 3300 milliárd működésre megy el, a nettó állami finanszírozás pedig mindössze 1000 milliárd forint. Az infláció, az energiaárak és a bérköltségek folyamatosan emelkednek, ami állandó likviditási válságot és év közbeni pótlólagos támogatási kényszert okoz.
Schmidt ugyanakkor sok jelenlegi polgármesterrel szemben azt állítja: előbb a struktúrát kell rendbe tenni, mert ha a jelenlegi rossz feladatszerkezetre öntik a több pénzt, az csak a pazarlást és a területi egyenlőtlenségeket finanszírozza tovább. A reform alapja egy egységes, részletes monitoringrendszer lenne, amely világosan meghatározza, hogy egy adott településméret milyen kötelező feladatokat lát el, milyen ellátotti körrel és fajlagos költséggel.
A szolidaritási hozzájárulás mértékét az összes befizetett iparűzési adó 30 százalékában húzná meg. Ezzel mintegy 400 milliárd forintos fejlesztési alap képződne, amelynek elosztását nem központi politikai alkukra, hanem a térségi társulásokra bízná. A pénzt segélyezés helyett települési közösségek és közös feladatellátást segítő beruházásokra kellene költeni.
A volt önkormányzati vezető szerint a kormányváltás több politikai lehetőségnél: a reform szakpolitikai kényszer. Az új rendszer legkorábban 2028-tól vezethető be, de addig is stabilizálni kell a működést. A magyar települések csaknem 75 százaléka 2000 fő alatti, ezért az átalakításkor különbséget kell tenni a különféle települések között – a megoldás nem lehet mindenütt ugyanaz.
A Tisza-kormány lehetőségei
A reformjavaslat a Tisza Párt számára is kijelöli a lehetséges utat. Lőrincz Viktória, a Tisza Párt önkormányzati szakpolitikusa a Parlamentben bejelentette: a Tisza-kormány visszaadná a helyi döntési szabadságot a településeknek. A [Lőrincz Viktória: felül kell vizsgálni az önkormányzatoktól elvont jogköröket](/lorincz-viktoria-onkormanyzati-jogkorok-felulvizsgalata) című cikkünkben részletesen bemutattuk a tervezett jogkör-visszaadás részleteit.
Schmidt javaslata ezzel összhangban van: a központi újraelosztás helyett a térségi társulások kapnának nagyobb szerepet. A 400 milliárd forintos fejlesztési alap elosztását nem politikai alkuk, hanem szakmai döntések alapján végeznék. Ez a modell illeszkedik a Tisza Párt által hirdetett szakmai alapú, átlátható kormányzás narratívájába.
A nemzetközi pénzügyi szektor bizalma
A reform szakmai megalapozottságát erősíti, hogy a nemzetközi pénzügyi szektor is bizalommal tekint az új kormányzatra. A [Forint-eufória: 360 forint/euró — de meddig tart az erősödés?](/forint-erosodes-tisza-kormany-piaci-bizalom) című elemzésünkben bemutattuk, hogy a forint erősödése mögött részben a kiszámítható gazdaságpolitika iránti várakozás áll. Schmidt Jenő javaslata — a kiszámítható pálya és a monitoringrendszer — pontosan ezt a fajta stabilitást ígéri.
Az időzítés kérdése
A reform 2028-as bevezetése ambiciózus, de reális célnak tűnik. Addig is azonnali intézkedésekre van szükség: az idei évben legalább 50 milliárd forint többlettámogatást kell biztosítani a településeknek, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget. A hosszú távú megoldás azonban csak a struktúra gyökeres átalakítása lehet.
Schmidt Jenő szerint a magyar önkormányzati rendszer a túlélés logikája helyett kiszámítható pályára állításához elengedhetetlen a feladatok, a finanszírozás és a monitoring egységes rendszerének kialakítása. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes lesz-e ezt a szakmai alapú reformot keresztülvinni a politikai nyomás és a rövid távú érdekek között.