Kedden délelőtt az Országgyűlés Vidék- és Területfejlesztési Bizottsága előtt állt Lőrincz Viktória (Tisza Párt, vidékfejlesztési miniszterjelölt), hogy bemutassa terveit. A bizottság 6 igen, 0 nem és 2 tartózkodás (Gyopáros Alpár és Tilki Attila, mindketten fideszes képviselők) mellett szavazta meg a kinevezését. A HVG tudósítása szerint a „Somogyországból” érkező politikus a meghallgatáson egyértelművé tette: a vidékfejlesztés nem szűkíthető le az agrárpolitikára, és a jövőben a helyi közösségek nagyobb önállóságára építenének.
„A vidék nem probléma, hanem a megoldás”
Lőrincz a bemutatkozó beszédében elmondta, nem elméletből, hanem tapasztalatból ismeri a vidéket. „Tudja milyen, ha bezár az iskola, a posta, ha nincs közösségi tér, ha a fiatalok elmennek és csak az idősek maradnak” – fogalmazott. A leendő miniszter szerint a vidék nem probléma, hanem sok esetben a megoldás. Hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztés valódi partnerségre, nagyobb önállóságra és innovációra épül.
„Egy ország állapotát nagyon szemléletesen mutatja, hogyan működnek a közszolgáltatások, az önkormányzatok” – mondta Lőrincz, aki ismét elmondta, az önállóságot vissza kell építeni, hiszen „a döntések egyre távolabb kerültek az érintettektől és az önkormányzatoktól”.
Decentralizáció és új programok
Lőrincz bejelentette: felül kell vizsgálni az önkormányzatoktól korábban elvont jogköröket, mert nem minden problémára adható központi válasz. A korábbi támogatási rendszerből a jól működő elemeket megtartanák, például a Magyar Falu Program egyes részeit. A következő évek zászlóshajó projektjének az Okosfalu programot szánják, ami 2028 után a fejlesztéspolitika alapja lesz. A miniszterjelölt szerint a hatásvizsgálatok rendszeresek és kötelezőek lesznek, és a helyiek tudják a legjobban, hogy mire van szükségük.
A képviselők kérdéseire válaszolva Lőrincz elmondta: ha a propagandára költött milliárdokat a vidék fejlesztésére szánják, lesz elég pénz a kijelölt célokra. „Magyarország ne követő legyen, hanem éllovas” – tette hozzá. A bölcsődehálózat fejlesztésével kapcsolatban elmondta, hogy a több tárcát érintő kérdésekről egyeztetés után közös döntést hoznak majd.
Budapest és a finanszírozás
A miniszterjelölt Budapestről azt mondta: „Magyarország gazdasági motorja, közlekedési központja, nemzetközi arca”. A fővárossal világos, kiszámítható együttműködési rendszert építene ki. A szolidaritási hozzájárulás kérdésében – amelyet a települések adóerő-képessége alapján állapítanak meg – Lőrincz átlátható finanszírozási rendszert ígért, mivel a gyakorlatban az önkormányzatok által befizetett összegek hasznosulása követhetetlen, az összeg pedig gyakran megviseli a települések költségvetését.
A polgármesterek aggodalmaira – akik attól tartanak, hogy a nagyobb önállósággal olyan feladatok is járnak majd, amelyeket nem tudnak kigazdálkodni, például ha az oktatás visszakerül hozzájuk – Lőrincz azt válaszolta: a több tárcát érintő kérdésekről egyeztetés után közös döntést hoznak majd. Ide tartozik a falusi csok, a háziorvoshiány és az oktatás kérdése is.
Következtetés
Lőrincz Viktória meghallgatása egyértelművé tette: a Tisza-kormány a decentralizáció és a helyi önállóság irányába kíván elmozdulni. A kérdés az, hogy a nagyobb jogkörökkel járó pénzügyi terheket hogyan tudják majd a települések viselni, és hogy az új rendszer valóban átláthatóbb lesz-e, mint az előző. A következő hónapokban derül ki, hogy a szándékokból mennyi válik valósággá.