A rendszerváltás öröksége
Fodor Gábor, a rendszerváltás egyik meghatározó liberális politikusa a Mandiner Reakció adásában élesen bírálta Magyar Péter (Tisza Párt) miniszterelnököt, amiért ismételten távozásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Fodor szerint a rendszerváltáskor tudatosan úgy alkották meg a magyar közjogi berendezkedést, hogy a parlamenti választások négyévente, az elnökválasztás pedig ötévente legyen, így az elnök ciklusa túlnyúljon a parlamenti ciklusokon.
„Kell lennie a közjogi rendszernek egy olyan elemének, ami nem az állandó vitáknak a tárgya” – fogalmazott Fodor. Szerinte az elnöki ciklus túlnyúlása a parlamenti cikluson azért fontos, hogy az egyes változó összetételű parlamenteknek együtt kelljen működnie egy olyan elnökkel, aki még egy előző parlamenttől kapott felhatalmazást. Lényeges, hogy jelen legyen ilyen értelemben „az együttműködés kultúrája”.
A közjogi fundamentum
Fodor úgy véli, hogy „ez a közjogi berendezkedésünk fundamentuma, alapja, és független attól, hogy ízlésben meg más szempontokból hogyan gondolkodunk Sulyok Tamás elnöki teljesítményéről”. Szerinte abból a szempontból, hogy maradjon-e az elnök, másodlagos kérdés, hogy milyen kvalitásai vannak. Itt a fő szempont Fodor véleménye szerint a közjogi rendszerünk iránti tisztelet.
„Ha a szereplők tudják ezt a szabályt, hogy csak a legvégső esetben kritizáljuk az elnököt, akkor marad egy olyan része a közjogi berendezkedésnek, ahol mégiscsak a közöst próbáljuk keresni. A demokráciának lényege a vita, de kell lennie egy olyan elemnek, ami a közöst jeleníti meg. Ezért nem jó ez a támadás” – tette hozzá.
Hack Péter: precedenst teremthet a lemondás
Hack Péter jogtudós, egyetemi tanár Facebook-bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy ha Sulyok Tamás enged a nyomásnak és lemond, azzal precedenst teremt. „Az új elnöknek számolnia kell azzal, hogy bármikor el lehet vele szemben indítani egy online szavazást és ki lehet kényszeríteni az ő távozását is, ha nem szólal meg olyan ügyben, amelyben a kormány vagy az ellenzék szerint meg kellene szólalnia, vagy megszólal, amikor nem kellene” – írta.
Hack szerint az Alaptörvény szigorúan szabályozza az elnök elmozdítását: csak törvénysértés vagy bűncselekmény esetén lehetséges. A politikai nyomásgyakorlás ezt a keretet feszíti szét. „Ha az elnök távozását a kétharmados többség kikényszeríti, akkor az új elnöknek tudnia kell, hogy ugyanez a kétharmad, vagy egy következő választás után létrejövő másik kétharmad őt is le tudja váltani, ha politikai kérdésekben nem jól foglal állást” – figyelmeztetett.
A nemzet egységének kifejezése
Hack Péter felidézte, az egyik leggyakoribb kritika, hogy az adott elnök az adott ügyben nem „fejezi ki a nemzet egységét”. De hogyan fejezze ki az elnök a nemzet egységét olyan kérdésben, amelyben a nemzet nem egységes? – tette fel a kérdést. Az elnök tevékenységével kapcsolatban folyhatnak nyilvános viták. Ilyen vitákra volt példa Göncz Árpád, Mádl Ferenc, vagy Sólyom László esetén is, de nem véletlen, hogy az elnök közjogi helyzetéből adódóan ezek a viták soha nem vezettek arra, hogy valamelyik korábbi kormányzó többség az elnök elmozdítását kezdeményezze.
Következmények
A két szakértő egyetért abban, hogy az elnöki intézménynek a nemzet egységét kell képviselnie. Fodor szerint „a demokráciának lényege a vita, de kell lennie egy olyan elemnek, ami a közöst jeleníti meg”. A folyamatos támadás ezt a szerepet gyengíti, és hosszú távon az intézmény hitelét ássa alá. A kérdés most az: vajon Magyar Péter figyelembe veszi-e a figyelmeztetéseket, vagy tovább éleződik a konfliktus a kormány és az államfő között?