A jelenet, ami mindent megváltoztatott
Szerda délután a Parlament üléstermében Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) első kormányfői beszédét tartotta. A páholyban ülő Sulyok Tamás köztársasági elnök kínosan mosolygott, amikor a miniszterelnök hozzá fordult. „Ideje távozni, ameddig még lehet” – hangzott el a felszólítás, amelyre az államfő nem reagált nyilvánosan. Az eset példátlan a magyar demokráciában.
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte a helyzetet. „Ilyen hangnemben és ilyen formában még egyetlen hivatalban lévő kormányfő sem beszélt egy magyar államfővel, különösen nem egy ünnepi alkalommal, azt követően, hogy megválasztása után még fogadta a köztársasági elnök gratulációját” – írta. A szakértő szerint a kérdés az: a mostani támadások vagy az elnök eddigi tevékenysége (illetve annak látványos hiánya) ártott-e jobban az államfői intézménynek.
A méltatlanná vált elnök
Török Gábor szerint Sulyok Tamás politikai elfogultsága és/vagy bátortalansága okán maga vált méltatlanná a hivatalához. „Méltatlanná és éppen ezért szinte védhetetlenné, s egyben (nem alkotmányjogi, hanem politikai értelemben) könnyű prédává” – fogalmazott. Az elemző felidézte Hack Péter gondolatát, aki az államfőt ért támadásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „a személyt támadja és az intézményt találja el”.
Török szerint ez a helyzet csak részben igaz, mert a mostani kritikák mellett az köztársasági elnök saját működése is hozzájárult a kialakult helyzethez. A politológus úgy véli, erős érvek szólnak amellett, hogy Sulyok Tamás politikai elfogultsága és/vagy politikai bátortalansága okán vált méltatlanná a hivatalához.
A kiszámított performansz
Török Gábor szerint Magyar Péter beszédének a Sulyokra vonatkozó része „kiszámított és ügyesen megtervezett” volt. Az elemző úgy látja, hogy Orbán Viktor hiányában a köztársasági elnök vált a „könnyen eltalálható céltáblává”. „A performansz sikerét pedig azonnal bizonyították is azok a képek, amelyek a tér reakcióját rögzítették” – tette hozzá.
A politológus szerint Magyar Péter érdeke az, hogy „az első hónapok kormányzati nehézségeit látványos akciókkal, az elszámoltatás és a régi rend embereinek eltávolítását bizonyító színpadias képeivel takarja el”. Ebből a szempontból is szinte biztosra vehető, hogy „ebben az ügyben az államfő számára csak rossz és rosszabb kimenetek lehetségesek”.
Két rossz között
Török Gábor szerint az államfő számára nincs jó választás. Ha a fenyegetés hatására lemond, kevesek szimpátiájára számíthat. Ha kitart és „végignézi az eltávolítása érdekében színre vitt alkotmányos barkácsolást”, akkor egy olyan háborúban vesz részt, mely számára teljesen idegen terep lehet, és ahol „végső bukása a mainál is nagyobbat fog szólni és a mainál is megalázóbb lehet”.
A politológus szerint az intézmény szempontjából a lemondás lenne a kisebb kárral járó megoldás. „Az államfő számára tehát nincs jó választás. Az intézménynek viszont biztosan jobbat tenne (értsd: kevesebbet ártana) az első megoldás” – írta.
A Fidesz felelőssége
Török Gábor szerint a helyzet politikailag a kormányzati oldal felelősségét is felveti. Kérdés, hogy megfelelő személyt választottak-e a Sándor-palotába, aki képes lenne ellenállni a politikai nyomásnak. Az elemző szerint a Fidesznek „egy alkalmasabb, elismertebb és ütésállóbb politikust” kellett volna a Sándor-palotába küldenie.
A Fidesz petícióval állt ki Sulyok mellett, de Török szerint a kiállás sem erkölcsi, sem politikai sikerrel nem kecsegteti a pártot. A helyzet azt is megmutatja: az új kormányzat az intézményi megújulás jegyében készül fellépni a régi rendszer embereivel szemben.
A következmények
A kérdés most az: mit lép Sulyok Tamás? Ha lemond, azzal elismeri a kormányfő kritikáját, és gyengeséget mutat. Ha kitart, egy olyan alkotmányos harcba kényszerül, amelyben a Tisza Párt többsége könnyen keresztülviheti az eltávolítását. Az államfői intézmény tekintélye mindkét esetben sérül – a kérdés csak az, mennyire.