Az alapítvány beszámol — két óra alatt

Boross Ildikó szerda délután Kecskeméten tartott sajtótájékoztatót, ahol részletesen reagált az intézményt és az alapítványt ért támadásokra. Szeptember óta vezeti a kuratóriumot — akkor választották meg erre a pozícióra. Azt mondja: egy lebénult szervezetet örökölt, amely folyamatos támadások alatt állt mind az alapítvány, mind az egyetem ellen.

A sajtótájékoztatón Boross alaposan kivizsgálta a pénzügyi helyzetet, amit örökölt, és megnyugtatta az érintetteket: az alapítvány nem felelős a kialakult helyzetért. A kecskeméti egyetem építése és fejlődése továbbra is zajlik.

A Neumann János Egyetemért Alapítvány: alapítványi fenntartás

A Neumann János Egyetem (NJE) — sok más magyarországi intézményhez hasonlóan — egy KEKVA, azaz alapítványi fenntartású egyetem. A modell lényege, hogy a fenntartói jogot az állam átadja egy alapítványnak. A kecskeméti intézmény egy nagyobb vagyont kapott korábban, melyet az infrastruktúra fejlesztésére fordítottak, valamint ösztöndíjakra és mentorprogramra. Ennek segítségével sok olyan hallgatójukat tudták támogatni, akik rossz anyagi háttérből érkeztek.

Boross szerint az alapítványi modell célja, hogy az adott oktatási intézmény ne csak az államtól függjön, hanem önállóan gazdálkodjék, így legyen verseny- és piacképes. Az alapítvány kuratóriumában az egyetem két fővel vesz részt — azaz a Neumann János Egyetem nélkül nem lehet döntést hozni. Ez ténykérdés, és Boross szerint másképp nem is működhet egy fenntartói rendszer.

Boross szerint az alapítványi rendszert meg kell védeni, hiszen rugalmasabban tudnak dolgozni az egyetemmel együtt. Azonban megjegyezte: egyelőre sok a kérdőjel, hiszen nem tudni, hogy a szűk három hete megválasztott új kormány mit akar kezdeni az alapítványi modellel.

A 127,5 milliárd forint útja — és eltűnése

Az MNB-ügy egyik legfontosabb leágazása az úgynevezett NJEA-ügy. A kecskeméti egyetemi alapítvány 2021-ben 127,5 milliárd forintot adott kölcsön az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek.

Boross verziójának lényege: az alapítvány akkori vezetése (köztük Lezsák Sándor és Szemereyné Pataki Klaudia fideszes politikusok) jó hiszemben és az akkori helyzetet jól felmérve adta kölcsön a pénzt. 2023-ig bizalmi viszonyban álltak az Optima vezetésével, amely azt hitegette őket, hogy a kölcsönkapott pénzt kecskeméti fejlesztésekre fogja költeni.

Az Optima azonban ezt az összeget rendkívül előnytelen ingatlancéges befektetésekbe fektette, amelyeken mintegy 270 milliárd forintot bukott. 2023 végén, majd 2024-ben az Optima teljesen más célokra költötte el a pénzt, amivel párhuzamosan a kecskeméti egyetemi campus fejlesztése is leállt.

Megtévesztés és hazugság — a részletek

Boross szerint az Optima vezetése több ponton is megtévesztette az alapítványt:

Először: "2024-ben az én jogi véleményem szerint az Optima megtévesztette a Neumann alapítványt azzal, hogy azt állította, hogy perceken belül kifizeti a kötvényeket."

Másodszor: az Optima azt hazudta az NJEA-nak, hogy csak ideiglenesen van likviditási problémája, miközben utólag már tudni lehet, hogy a náluk lévő pénzt rossz befektetésekre költötték.

Harmadszor: az Optima vezetése arról sem szólt a kecskemétieknek, hogy időközben felvett 80 milliárd forintnyi hitelt az MBH-tól, vagyis növelte a tartozásállományát.

Boross azt mondja: nem tudja, hogy a pénzt "ellopták-e, vagy elfuserálták", de az Optima új vezetésével azon dolgoznak, hogy visszaszerezzék. Az pedig az új kormányon is múlik, mennyit tarthatnak majd meg belőle.

"Nagyon mérges vagyok Matolcsy úrra"

Boross a sajtótájékoztatón közvetlenül az MNB volt vezetésének címezte kritikáját. Az alapítványi vezetők — köztük Lezsák Sándor és Szemereyné Pataki Klaudia — szerinte áldozatok, nem pedig felelősök. A felelősöket a Magyar Nemzeti Bank volt vezetésében és az Optima volt vezetésében kell keresni.

"Üzenem a Magyar Nemzeti Bank volt elnökének, hogy nem eszközben kell meglenni a pénznek, hanem úgy, ahogy vállalták, likvid formában. Nagyon mérges vagyok ezért Matolcsy úrra" — mondta Boross a sajtótájékoztatón.

Boross szerint az alapítvány vezetői ártatlan emberek voltak, akik jó hiszemben cselektek. Az Optima vezetése pedig — szerinte — "hasznos idióták" voltak az MNB-birodalomban.

Mit csinál az alapítvány most?

Boross szerint addig sincs megállás, amíg kiderül, hogy az új kormány mit akar kezdeni az alapítványi modellel. Folyamatos projektjeik vannak, több fejlesztés is zajlik, valamint bővítik a kollégiumi férőhelyeket.

"Meglátjuk majd, mennyi vagyonunk lesz" — tette hozzá Boross.

Boross szerint az egyetemek mostanra tudtak teljesen átállni az alapítványi modellre. Mostanra forrott ki ennek a lényege, az elmúlt egy évben kiegyenesedett a rendszer és beállt a rend. Az alapítvány most reménykedik, hogy az Optima új vezetésének sikerül majd rendbe tennie a céget, és a kecskeméti alapítvány akkor is megkapja a saját részét, ha ez esetleg nem sikerül.

A nagyobb kérdés: az alapítványi modell jövője

Boross szerint az alapítványi rendszert meg kell védeni, hiszen rugalmasabban tudnak dolgozni az egyetemmel együtt. Az alapítvány kuratóriumában az egyetem két fővel vesz részt — azaz a Neumann János Egyetem nélkül nem lehet döntést hozni. Ez ténykérdés, és Boross szerint másképp nem is működhet egy fenntartói rendszer.

However, megjegyezte: egyelőre sok a kérdőjel, hiszen nem tudni, hogy a szűk három hete megválasztott új kormány mit akar kezdeni az alapítványi modellel. Ez a nagyobb kérdés — nem csak a kecskeméti egyetem, hanem az egész alapítványi fenntartási rendszer jövője függ attól, hogy az új kormányzat hogyan viszonyul ehhez a modellhez.