Palkovics László szerelemprojektje bedőlt
A HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt.-t Palkovics László, az akkori innovációs és technológiai miniszter hozta létre 2020-ban. Az eredeti terv ambiciózus volt: az autó- és motorsport támogatásával Magyarország fellegvárává tenni a motorsportot, a debreceni autóipari központtal párhuzamosan. A cég később az elektromos járművek vásárlásösztönzésében is részt vett, sőt, a bedőlt hajdúnánási MotoGP-projekt is hozzájuk tartozott.
2022-ben a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kapta meg a HUMDA-t. Palkovicsot ekkor nevezték ki a vagyonkezelő alapítvány kuratóriumi elnökének. A cég azonban évek óta veszteséges maradt: a 2022-es évet már kétmilliárdos veszteséggel zárta. Az egy évvel ezelőtti mérlegbeszámolóban már látszott, hogy a helyzet kritikus – a saját tőke gyakorlatilag eltűnt. A választások másnapján az állami felszámolócég átvette az irányítást, és megkezdődött a cég felszámolási eljárása.
A KEKVA-modell: ambíció és valóság
A HUMDA esete az Orbán-kormány 2021-ben bevezetett egyetemi modellváltásának súlyos kudarcát jelzi. Akkor indult el a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) felállítása, amellyel az állami egyetemek nagy többségében egy-egy olyan kuratórium lett a fenntartói jogok gyakorlója, amelyet a Fidesz kádereivel töltöttek fel. A rendszer célja az volt, hogy az egyetemek vagyonát és működését politikailag megbízható szereplőkre bízzák.
Az Orbán-kormány a KEKVA-modellt az MCC (Magyar Közép-Európai Egyetem) sikerén alapozva tervelte meg. Az MCC, amely az Orbán-kormányhoz közeli szereplőket foglalkoztat, valóban működőképesnek bizonyult. Azonban az egyetemi KEKVA-k esetében a helyzet más: az egyetemek nem profitorientált szervezetek, hanem közszolgáltatások. Az egyetemi vagyonkezelő alapítványok feladata az lett volna, hogy a közpénzből felhalmozódott vagyont hatékonyan kezeljék, és az egyetemek működésének finanszírozásában segédkezzenek.
A HUMDA esete azt mutatja, hogy ez a modell súlyos finanszírozási és irányítási problémákat okozott. Az 50 milliárd forintos vagyonnal rendelkező cég évek óta veszteséges volt, és senki nem tudott vagy nem akart lépni a probléma megoldása érdekében. Az egyetemi kuratórium – amely politikai alapon szerveződött – nem volt képes vagy nem volt hajlandó a szükséges intézkedéseket meghozni.
Palkovics visszavonulása és a ZalaZone-átcsoportosítás
Palkovicsnak 2024 októberében távoznia kellett a kuratórium éléről. Az EU jogállamisági vizsgálatán fennakadt a fenntartó alapítványok, vagyis a KEKVA-k kuratóriumából el kellett távolítani a kormányhoz közvetlenül kötődő szereplőket. Ez az Erasmus-ügy nyomán hozott EU-s döntés értelmében történt.
Palkovics azonban nem hagyta magát. A számára fontos elemeket – például a zalaegerszegi járműipari tesztpályához, a ZalaZone-hoz kapcsolódó vagyonelemeket – átvitte az Orbán-kormány segítségével létrehozott ZalaZone Alapítványba. Ez egy új KEKVA volt, amely szintén körülbelül 70 milliárd forint vagyonnal rendelkezett. Az eset arra utal, hogy a politikai szereplők a KEKVA-rendszert saját érdekeik szerint alakítgatták, függetlenül az egyetemek vagy a közérdek szükségleteitől.
A HUMDA azonban a győri egyetemi alapítvány nyakán maradt, és a cég felszámolása megkezdődött. Az egyik leányvállalata, a HUMDA pro Kft., amely profitorientált üzleti tevékenységet folytatott az autó-motorsport hazai és nemzetközi piac szereplőinek bevonásával, már szintén felszámolás alatt áll. A másik leányvállalat, a HUMDA Lab Kft., amely a hazai autó-motorsport és mobilitási szereplőknek a hatékony együttműködését szolgálná a Széchenyi István Egyetemmel, egyelőre tartja magát.
A rendszer kudarca és a kérdések
A HUMDA felszámolása több tízmilliárd forint sorsát teszi bizonytalanná. Az eset arra is rávilágít, hogy a jó politikai kapcsolatok ellenére sem sikerült megvédeni a modellváltó egyetemet a felsőbb kormányzati érdekektől. Az Orbán-kormány által erőltetett KEKVA-rendszer kiszolgáltatottá tette az egyetemeket – a fenntartói jogokat gyakorló kuratóriumok politikai függetlensége kérdéses, és a finanszírozási döntések gyakran nem az intézmények érdekeit, hanem a politikai célokat szolgálták.
A szakcikkekben megfogalmazódott aggodalom világos: "Ha ez így marad, a teljes szabályozást át kell gondolni a magyarországi felsőoktatásban." Az egyetemi vagyonkezelő alapítványok rendszere nem működik, ahogy azt az Orbán-kormány elképzelte. A politikai függőség, a finanszírozási problémák, és az irányítási zavarok azt mutatják, hogy az egyetemek vagyonát nem lehet politikai alapon szerveződő kuratóriumokra bízni.
A kérdés most az, hogy az új Tisza-párti kormány mit fog lépni. A szabályozás átgondolása szükséges lehet, ha az egyetemi vagyonkezelés hosszú távon működőképes akar maradni. A HUMDA esete azonban azt mutatja, hogy az Orbán-kormány által bevezetett modell alapvetően hibás volt, és az egyetemek visszatérhetnek az állami finanszírozás felé, vagy új, működőképes vagyonkezelési rendszert kell kialakítani.
A szélesebb kontextus
A HUMDA felszámolása nem elszigetelt eset. Az egész KEKVA-rendszer működésének kérdésessé válása azt jelzi, hogy az Orbán-kormány által 2021-ben bevezetett egyetemi modellváltás alapvetően nem működik. Az egyetemek vagyonát politikai alapon szerveződő kuratóriumokra bízni veszélyes – ez vezethet a közpénzek pazarlásához, a politikai függőséghez, és az intézmények autonómiájának elvesztéséhez.
Az EU jogállamisági vizsgálata már rámutatott ezekre a problémákra, és az Erasmus-program kizárása azt mutatja, hogy az Unió nem fogadja el ezt a modellt. A HUMDA felszámolása pedig azt jelzi, hogy a gyakorlatban is súlyos problémák vannak.
A Tisza-párti kormánynak döntenie kell: vagy megpróbálja javítani a KEKVA-rendszert, vagy visszatér az egyetemek állami finanszírozásához. A HUMDA esete azonban azt mutatja, hogy az első lehetőség már túl késő lehet – az egyetemi vagyonkezelő alapítványok rendszere már bedőlt.