Az igazság pillanata az ősz

Varga Mihály jegybankelnök az MNB támogatásáról beszélt, de szigorú feltételeket szabott. Az új kormánynak ősszel már nem lesz türelmi ideje a hitelminősítőknél — legkésőbb akkor kell bemutatnia a 2027-es költségvetést és a középtávú államháztartási pályát, amely alapján a befektetők be tudják árazni a kockázatot.

"Az igazság pillanata akkor érkezik el, amikor az új kormány átvizsgálja az idei költségvetést, az ősszel beterjeszti a 2027-est, és ad a piacnak egy olyan középtávú államháztartási pályát, forgatókönyvet, aminek alapján a befektetők be tudják árazni, mekkora kockázati felárral számoljanak a forintalapú eszközök után" — mondta Varga a HVG-nek adott interjújában.

Az MNB vezetője hangsúlyozta, hogy az MNB-nek további mandátuma a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, és ezt örömmel teljesítik — de csak akkor, ha először is tudják, hogy ez mit jelent, másodszor pedig ha nem gerjeszt inflációt. Ez a feltételezés azonban nem magától értetődő: az új kormány gazdaságpolitikájának konkrét tartalma még nem tisztázott, és a Tisza Párt ígéretei (áfacsökkentés, személyijövedelemadó-csökkentés, családipótlék-emelés) költségvetési nyomást jelentenek.

Költségvetési hiány: magas és veszélyes

A költségvetési hiány magas: a befektetők szerint a GDP 5 százaléka körül lenne célszerű tartani. Az MNB elemzése szerint vannak olyan területek, ahol a kiadások a régiós átlag felettiek — közszolgáltatások, vállalati támogatások, sportcélú kiadások. Az új kormány nincs könnyű helyzetben a vállalásaival.

Varga szerint az MNB elemzése azt mutatja, hogy a költségvetés helyzetében vannak olyan területek, ahol a kiadások a régiós átlag felettiek. Ez azt jelenti, hogy az új kormánynak strukturális reformokra lesz szüksége, nem csupán a Matolcsy-érában felhalmozódott pazarlás felszámolására.

Varga szerint a hitelminősítők májusban valószínűleg adnak az új kormánynak türelmi időt, amíg kialakítja saját gazdaságpolitikáját és intézményrendszerét, de ez gyorsan elmúlik. "Legkésőbb ősszel már nem lesznek jóindulatúak" — figyelmeztetett az MNB vezetője. Ez azt jelenti, hogy az új kormánynak nyárig kell konkrét gazdaságpolitikai lépéseket tennie, amelyek csökkentik a költségvetési hiányt és stabilizálják a forintot.

Infláció: félév után 5 százalék fölé kerülhet

Az infláció tekintetében Varga fenntartja, hogy az első félévben a toleranciasáv alatt marad, de az év második felében 5 százalék fölé kerülhet. Ez a prognózis azt jelenti, hogy az MNB nem tervez további kamatcsökkentéseket, és az inflációs nyomás az év vége felé erősödhet.

Az MNB vezetője óvatosságra intett a Goldman Sachs forint-erősödési prognózisával szemben. A Goldman Sachs szerint a forint 350 forint/euró szintig erősödhet, de Varga szerint ez túl optimista: "A Goldman Sachs helyében kicsit óvatosabb lennék a jövendöléssel." Ez azt jelenti, hogy az MNB nem számít a forint radikális erősödésére, és a jelenlegi 360 forint/euró szint körüli stabilizálódást várja.

Varga szerint az MNB alapvetően jó munkakapcsolatra törekszik az új kormánnyal, és hallották az áfa- és személyijövedelemadó-csökkentési, valamint családipótlék-emelési szándékokat. Az MNB azonban várja, hogy milyen kormányprogram születik, és hogy az új kormány hogyan egyensúlyozza a költségvetési hiányt és az inflációs nyomást.

Alapítványi ügyek és reputáció helyreállítása

A jegybank reputációjának helyreállítása is prioritás. Az MNB-alapítványi ügyek miatt — amelyek a Matolcsy-érában történt közpénzszivattyúzáshoz kapcsolódnak — feljelentés történt. Az MNB felügyelőbizottsága lefolytatott egy vizsgálatot, amely alátámasztotta az Állami Számvevőszék megállapításait, ezért az igazgatóság tavaly októberben feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen.

Varga szerint az iratokat átadták a Nemzeti Nyomozó Irodának, és jelenleg az igazságszolgáltatás vonalán fut az ügy. A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnál (PADME) új kurátorokat, a vagyonát kezelő Optimánál új vezérigazgatót neveztek ki, és tavaly áprilisban a PADME új vezetése is feljelentést tett.

Varga szerint a jegybank megtehette volna, hogy az alapítványt és a vagyonkezelőjét megszünteti, de a veszteség nagyságát mérlegelve úgy döntöttek, hogy igyekeznek menteni, ami menthető. "Az új menedzsment az elmúlt egy évben több mint százmilliárd forintot faragott le a hiányból" — mondta az MNB elnöke. Ez azt jelenti, hogy az új vezetés aktívan dolgozik a vagyonmentésén, és az alapítványi ügyek nem zárultak le, hanem aktív felszámolási folyamatban vannak.

Jegybanki reputáció és kommunikáció

Varga beszélt arról is, hogy az MNB egy "jelentősen sérült" presztízsű jegybankot vett át. Ezért fontosnak tartja, hogy "a hazai valuta és a monetáris politika intézménye iránti közbizalom erősödjön, ezért kezdtük kommunikálni az eredményeinket". Az MNB deviza- és aranytartalékairól szóló óriásplakátok kampánya ennek a kommunikációs stratégiának a része volt, nem pedig a választási kampány része.

Az MNB-ben a Matolcsy-érában jelentős létszámbővülés történt (1200-ról 1800-ra nőtt a dolgozói létszám), amelyet az új vezetés visszafordított. Nyáron 15 százalékos létszámleépítést hajtottak végre, és most 1500 fő körüli állománnyal működik a jegybank. Ez azt jelenti, hogy az MNB visszatér a normális mérethez, és a Matolcsy-érában felhalmozódott bürokráciát csökkenti.

Az MNB ingatlanok értékesítéséről is beszélt Varga. A 23 milliárd forintból felújított balatonakarattyai oktatási és konferencia-központ, a Bölcs Vár és az egykori Burg Hotel lebontása után épült PADME-hoz tartozó konferencia-központ eladásra vár, mivel Varga szerint a jegybank alaptevékenységéhez nincs szükség ezekre.

Transzparencia és magántőkealapok

A magántőkealapok végső tulajdonosairól július elsejétől hozzáférhetővé kell tenni az adatokat az uniós pénzmosás-megelőzési szabályok miatt. A nyilvánosság azokhoz az adatokhoz majd fér hozzá, amelyek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy a számlavezető pénzintézet számára eddig is ismertek voltak.

Varga szerint azonban "csodára nem kell számítani". A magyar bankrendszer hitelezési gyakorlata az elmúlt években átláthatóvá vált, és a sajtó is végzi a munkáját. "Jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai" — mondta az MNB elnöke. Ez azt jelenti, hogy az új transzparencia-szabályok nem fognak radikális változásokat hozni, mivel a magyar sajtó már eddig is feltárta a magántőkealapok valódi tulajdonosi szerkezetét.

Varga hangsúlyozta, hogy az MNB arra fog törekedni, hogy transzparenciát biztosítson, de a valódi változás a kormányzat politikai akaratán múlik. Az MNB szerepe a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás biztosítása, nem pedig a gazdaságpolitikai döntések meghozatala.