„Az őszinteség mezejére” lépnek
Hétfő reggel 8-kor a parlament újonnan felállt Agrár és Élelmiszergazdasági Bizottsága előtt meghallgatták Bóna Szabolcsot, a Tisza Párt agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterjelöltjét. A bizottságot vezető Kovács Petra Judit (Tisza Párt, tejipari mérnök és bazsarózsatermelő) az ülést megnyitva arról beszélt, hogy a jövőben „nem beszélünk külön mezőgazdaságról és élelmiszeriparról” – a két területet rendszerben kell kezelni. Céljuk a magyar mezőgazdaság felvirágoztatása, felkészítése a klímaváltozás kihívásaira, és hogy minden magyar ember asztalára magyar élelmiszer kerülhessen.
Bóna Szabolcs miniszterjelölti beszédében kijelentette: „az őszinteség mezejére” lépnek, mert az elmúlt időszakban nem működött a problémákkal való nyílt szembenézés. Szerinte a magyar mezőgazdaság számára nincs más jövő, mint hogy az alapanyag-előállítás helyett magasabb feldolgozottsági szint felé mozduljon el. „Nem dolgozzuk fel a Magyarországon termelt élelmiszer nagy részét, ezen változtatnunk kell” – fogalmazott.
Feldolgozóipari fordulat és tejipari válság
Bóna szerint a magyar mezőgazdaság számára nincs más út, mint hogy az alapanyag-előállítás helyett egy magasabb feldolgozottsági szint felé mozduljon el. Ehhez az élelmiszer-feldolgozás megerősítésére, a termékpályák újraszervezésére és a rövid ellátási láncok támogatására van szükség. A miniszterjelölt külön kitért arra, hogy növelni kell a magyar termékek arányát a boltok polcain, valamint a közétkeztetésben és a közvetlen értékesítésben is nagyobb szerepet kell kapniuk a hazai termelőknek.
A jelölt külön kitért a tejipar helyzetére, amely szerinte stratégiai ágazat lehetne, de a szakemberképzés gyakorlatilag megszűnt. A tejágazat válságát példaként hozta fel arra, hogy mennyire hiányoznak Magyarországon az erős szakmai és termelői szervezetek, amelyek válsághelyzetben képesek lennének összehangolt fellépésre. Szerinte a jelenlegi ellenőrzési rendszerek túlságosan eltávolodtak a szakmai irányítástól, ezért azokat „emberközelibbé” és támogatóbbá kell tenni.
Fiatal gazdák és tudásalapú agrárium
Bóna szerint a gazdatársadalom elöregedése az egyik legsúlyosabb probléma. A jelenlegi támogatási rendszer inkább az öröklést segíti, miközben az új szereplők belépését nem támogatja. Azokat a fiatalokat kellene segíteni, akik vállalkozóként szeretnének megjelenni az agráriumban, de jelenleg nehezen jutnak földhöz, infrastruktúrához vagy tőkéhez. Emellett támogatni kellene azokat a gazdálkodókat is, akiknek nincs örökösük, hogy gazdaságaik működőképesen kerülhessenek új kezekbe.
A miniszterjelölt szerint a tudásalapú társadalmat a mezőgazdaságban is meg szeretnék teremteni. Ennek része a tanulási folyamat, valamint a rendelkezésre álló tudás kihasználása. Részben ezt szolgálja a széles körű szakmai párbeszéd is. Emellett újra kell építeni az elmúlt időszakban elsorvadt szakképzést – mondta a leendő miniszter.
Szervezettség és klímaváltozás
Bóna hangsúlyozta: „Nincs sikeres agrárium szervezettség nélkül.” Szerinte horizontális integrációkra és jól szervezett termékpályákra van szükség, amelyekben a termelőktől a feldolgozókon át egészen a fogyasztókig minden szereplő együttműködik. A rövid ellátási láncok támogatásával és a magyar termékek arányának növelésével a boltok polcain és a közétkeztetésben is nagyobb szerepet kaphatnának a hazai termelők.
Ami a klímaváltozást illeti, Bóna szerint a magyar agrárium a történelem folyamán többször bizonyította, hogy képes az alkalmazkodásra, erre a képességre pedig támaszkodni kell. Jó hírként említette, hogy bár Magyarország 93 ezer négyzetkilométernyi területe kicsinek tűnik, az ország ennek ellenére nagyon sokszínű, hiszen szinte minden éghajlati adottság megtalálható ezen a területen. Emellett nem szégyen tanulni abból, hogy mások hogyan alkalmazkodnak a változó klimatikus viszonyokhoz.