A döntés: példátlan a közmédia történetében

Május 20-án a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. tulajdonosi jogait gyakorló Közszolgálati Közalapítvány Közszolgálati Testülete nem fogadta el Altorjai Anita vezérigazgató éves beszámolóját. A Telex a testület egyik tagjára hivatkozva számolt be arról, hogy a szavazáson mindössze ketten szavaztak igennel, hárman nemmel, öten pedig tartózkodtak. Ez példátlan a közmédia történetében – korábban még soha nem fordult elő, hogy a vezérigazgató beszámolóját elutasítsák.

A beszámoló arról szólt, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató – amely a közszolgálati tévé- és rádióadókat, valamint az MTI-t foglalja magában – eleget tett-e a törvényben megfogalmazott elvárásoknak a közszolgálati médiaszolgáltatás céljaira és alapvető elveire vonatkozóan. A testület döntése azt jelzi, hogy a vezetés teljesítményével kapcsolatban komoly aggályok merültek fel.

Altorjai Anita: a régi rendszer embere

Altorjai Anita 2022 óta vezeti a Duna Médiaszolgáltatót, miután a nyugdíjba vonuló Dobos Menyhértet váltotta. Pályafutása szorosan összefonódott a Fidesz-kormányzás éveivel: korábban az Országgyűlés Hivatalának Sajtószolgálatát vezette, majd Áder János köztársasági elnök sajtófőnöke, később Novák Katalin tanácsadó testületének tagja volt. A közmédiát a kritikusok hosszú ideje „propagandaüzemként” jellemezték, amely a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb csatornája volt.

Altorjai a Fidesz április 12-i választási veresége után levélben fordult a közmédia állományához. Ebben azt kérte az alkalmazottaktól, hogy az Országgyűlés megalakulásáig és az új médiatörvények megalkotásáig „legyenek türelemmel”, és a vonatkozó törvények és szabályok szerint, a munkaszerződésben meghatározott módon lássák el a feladatukat. A levél a bizonytalanság és a várakozás hangulatát tükrözte – a testület döntése azonban azt jelzi, hogy a türelem fogytán van.

A leváltás lehetősége: június elején dőlhet el

A testület döntése után a következő lépés az lehet, hogy kezdeményezik Altorjai leváltását. A Telex úgy tudja, hogy erről június elején, a következő ülésen dönthetnek, miután meghallgatták a vezérigazgatót. A leváltás nem lenne meglepő a Tisza-kormány intézményi megújulásának fényében: az elmúlt hetekben számos, a korábbi rezsimhez köthető vezető távozott posztjáról, vagy váltották le őket.

A közmédia személyzeti megújulása már korábban is elkezdődött: Élő Gábor, a Hirado.hu főszerkesztője május 8-án felmondott az MTVA-nál, és a Partizánnak adott interjúkban több közmédiás dolgozó is beszámolt a tiltólistákról és az orosz propagandáról. Az intézményi depolitizálódás és a szakmai kompetencia-alapú szelekció gyakorlata tehát már érezhető a közmédiában is.

A tágabb kontextus: intézményi megújulás a Tisza-kormány alatt

Altorjai Anita esete nem elszigetelt. A Tisza-kormány hivatalba lépése óta a közigazgatás és a közszolgáltatások számos területén indult meg a személyzeti megújulás. A korábbi politikai lojalitás alapján kinevezett személyeket fokozatosan váltják fel szakmai alapon kiválasztott vezetők. A Richter Gedeon igazgatóságából is távoztak fidesz-közeli személyek, és a helyettes államtitkári szinteken is lemondások sorozata indult el.

A közmédia esetében a változás különösen érzékeny terület: a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA évek óta a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb eszköze volt. A testület döntése azt jelzi, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet is elkötelezett a változás mellett – és nem habozik élni a rendelkezésére álló eszközökkel.

Következmények és kilátások

Ha a testület június elején valóban kezdeményezi Altorjai leváltását, az újabb fontos lépés lesz a közmédia depolitizálásában. A kérdés az, hogy ki lehet az utód, és milyen irányt vesz a közszolgálati média az új vezetés alatt. A Tisza-kormány eddigi kommunikációja alapján a szakmai kompetencia és a szerkesztői autonómia erősítése várható – de hogy ez a gyakorlatban mit jelent, az csak a következő hónapokban derül ki.

Az biztos, hogy Altorjai Anita sorsa megpecsételődhet: a testület döntése után a leváltás szinte elkerülhetetlennek tűnik. A közmédia történetében példátlan lépés azt üzeni, hogy a változás elkerülhetetlen – és hogy a türelemnek határai vannak.